A Külgazdasági és Külügyminisztérium Duna Régió Stratégia hazai koordinációját ellátó főosztályának támogatásának köszönhetően a DUNA LEGJAVA címmel tartottak konferenciát 2018. október 12-én a magyarországi civil szervezetek az EU Duna Régió Stratégia 7. Éves Fórumának sikeréért.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium Duna Régió Stratégia hazai koordinációját ellátó főosztályának támogatásának köszönhetően a DUNA LEGJAVA címmel tartottak konferenciát 2018. október 12-én a magyarországi civil szervezetek az EU Duna Régió tratégia 7. Éves Fórumának sikeréért.
A rendezvény témája az Éves Fórum témaválasztását követve a turizmus a Duna mentén. Az alábbiakban a konferenciáról adunk rövid összefoglalót.
Barabás Miklós, a konferencia moderátora köszöntőjében utalt rá, hogy a turizmus olyan mint a futball: ehhez mindenki ért. Mindenki gondol róla valamit, de ezek a gondolatok nem biztos, hogy összeállnak egy közös képpé.
Ezt követően a számos civil szervezet részvételével lezajlott társadalmi fórumot a Duna Régió Stratégia 10-es, intézményi együttműködéssel foglalkozó prioritási területének magyarországi koordinátora, dr. Fekete Katalin nyitotta meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviseletében.
Forrás: https://www.nlcafe.hu/magyarorszagkul/20180730/fantasztikus-fotok-dunakanyar-szabadstrandok
Pappné Máté Erzsébet (Külgazdasági és Külügyminisztérium , az EUSDR 3. Prioritás területe – kultúra és turizmus ) kiemelte, hogy 2018 a Kulturális Örökség Európai Éve.
http://koee2018.kormany.hu/
Az előadó utalt rá, hogy a kulturális turizmus igen széles kört ölel fel: ide tartozik egyebek mellett a fesztiválturizmus, a gasztro turizmus, a zarándok turizmus, a kastély-, és várturizmus is. Gondolhatunk tehát akár a Budapesti Tavaszi Fesztiválra, a Mohácsi Busójárásra , vagy a Csabai Kolbászfesztiválra is.
Pappné Máté Erzsébet kiemelte a digitalizáció növekvő szerepét a turizmus szervezésben is, mely igen aktuális téma a prioritási terület jelenlegi munkája során.
Marton Miklós (Agrárminisztérium, EUSDR 6. Prioritás területe – biodiverzitás, a táj, valamint a levegő és talajminőség megőrzése ) előadásában a fenntarthatóság fogalmát mutatta be, illetve annak turizmusra vonatkozó kérdéseit. Külön elemezte a turizmus egyik kulcskérdésének, a közlekedésnek a fenntarthatósági vonzatait. A CO2 kibocsátás például az egyes közlekedési módok esetében igen eltérő képet mutat.
Forrás: Towards clean and smart mobility https://www.eea.europa.eu/publications/signals-2016
Dr. Remenyik Bucsú (Budapesti Gazdasági Egyetem) előadásában felhívta rá a figyelmet, hogy 2019 nyarán fog szavazni az UNESCO a Dunai Limes (Ripa Pannonica) világörökségi listára vételéről. Ahogy fogalmazott: nem lát olyan érvet, amely a felvétel ellen szólna. Megemlítette, hogy az angliai Hadrianus fal évente mintegy 1,2 millió látogatót vonz, amely a 3,7 vendégéjszakával körülbelül 2000 helyi vállalkozást tart el.
A Limes megjelenítése kreativitást kíván: eszköz lehet makett, korhű hajók építése és működtetése, vagy jelmezes bemutatók, rendezvények szervezése. Az elképzelések szerint a budapesti Március 15. tér alatt kellene bemutató központot létesíteni, bár vitathatatlan, hogy Brigetio (Komárom) és Aquincum volt a két fő központ. (Az előadó megemlítette, hogy A gladiátor c. film jelentős része is Brigetio-ban játszódik.)
Aquincum. http://www.ripapannonica.hu
Aquincumhoz kapcsolható lenne Hadrianus palotájának visszaépítése az Óbudai szigetre – Hadrianus meglehetősen ismert személyiség, neve a római „aranykorral” fonódik össze.
A programok ötvözhetőek az aktív turizmussal: elsősorban kajak-kenu kikötők létesítését, és kerékpáros fejlesztéseket terveznek. A tevékenységeket Visy Zsolt miniszteri biztos, és a Magyar Limes Szövetség fogja össze.
Az előadó felvetette egy, a Budapest Kártyához hasonló DUNA KÁRTYA létrehozásának lehetőségét is.
Dr. Szűcs Lajos (Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke) előadásában elmondta, hogy jelenleg 480 000 regisztrált horgász tagjuk van, így valószínűleg ők a legnagyobb civil szervezet. Kiemelte, hogy ebben a számban sok ezer külföldi horgászturista is van, ami igen nagy büszkeség. A horgászat hozzájárulhat a turizmus időbeli kiegyenlítéséhez, hiszen a horgászás jellemzően nem a főszezonban a legintenzívebb.
A horgászokról rengeteg kép és előítélet kering, de a horgászturizmus
- nem lokális,
- nem alacsony bevételű,
- nem egyéni (általában kísérőket, családtagokat is mozgósít),
- nem állandó helyhez kötött.
Duna, Római part. Forrás: haldorado.hu
A Magyar Országos Horgász Szövetség egyik fő célja, hogy a horgászattal foglalkozókat sikeresen megszólítsa, és a Szövetség tagjává tegye. Ennek egy része a Magyar Horgászkártya bevezetése.
A Szövetség közvetlenül is foglalkozik környezeti kérdésekkel, így például Szícs Lajos kiemelte az egykori fokrendszerek újraélesztésének lehetséges előnyeit.
Foltán László (Magyar Kajak-Kenu Szövetség) a VIZIVÁNDOR táborokról számolt be. A friss kezdeményezés 2018-ban hat helyszínen nyújtott teljes körű szolgáltatást: 7 napos szervezett vízitúrát, hajót, lapátot, mellényt, sátort ágyakkal, csomagszállítást, 24 órás orvosi ügyeletet. Ennek keretében 4030 diák és 603 pedagógus, edző, vagy 18 éven felüli kísérő vett részt Vízivándor táborokban. Ebből 600 diák az osztálykirándulások által csatlakozott. A hat helyszín:
- Felső-Tisza
- Bodrog
- Dunakanyar
- Alsó-Duna
- Mosonyi-Duna Szigetközi mellékágrendszere
- Túra a vadregényes Körösök mentén
vizivandor.hu
Az előadó kiemelte a megfelelő infrastruktúra szükségességét (megfelelő kempingezési lehetőségek), és a vízi túravezetők képzésének szükségességét is. Mint mondta, alapvető fontosságú, hogy olyan személy vezesse a túrákat, „aki mellett biztonságban érzem magam.”
Abelovszky Tamás (BringaAkadémia) a BRINGÁS VÁNDOROK kezdeményezést tette előadása fókuszába. 2018-ban a táborokban 1400 gyerek vett részt.
http://www.bringasvandor.hu/utvonalak/tura-a-korosok-menten
Mint mondta, Magyarország területének többsége síkvidék vagy dombvidék; ráadásul rengeteg biciklizhető hát-, és erdészeti út van. A felmérések szerint Magyarország Európa harmadik legkerékpárosabb országa: a felnőtt lakosság 70%-a szokott valamilyen formában kerékpározni. Kitűnő lehetőségeket rejtenek az országot érintő EuroVelo útvonalak is.
Abelovszky Tamás is kiemelte a csatlakozó infrastruktúra szükségességét: ahogy fogalmazott, nem elég egy aszfaltcsík, de szállás, ivókutak, vécék, és például E-bike töltőhely is kell.
A BringaAkadémia egyik célja, hogy a kerékpározás a magyar általános iskolás tananyagnak is részévé váljon. Ehhez egyebek mellett pedagógus továbbképzés is kell. Jelenleg 30 órás, akkreditált képzést tartanak; ezt az elmúlt 5 évben körülbelül 250-en végezték el sikerrel.
Az eseményen elhangzottakat az esemény lebonyolítását magára vállaló Európa Ház, valamint a Duna Stratégia koordinációja is igyekszik a szófiai 7. Éves Fórum során (október 18-19.) ismertetni a résztvevőkkel.
A beszámoló Marton Miklós munkája alapján készült, a rendezvény előadási elérhetők ITT.
