A Régiók és Városok Európai Hete az idei évben három hetes eseménysorozat formájában, online workshopok szervezése révén kerül megrendezésre. A városok és régiók ezáltal széles körben bemutathatják az Európai Unió kohéziós politikájának végrehajtása kapcsán történt előrelépést, valamint a helyi és regionális szint jelentőségét a jó európai kormányzásban. Október 14-én az EU makrorégióinak jövőbeli perspektíváival kapcsolatos műhelymunka került lebonyolításra, amelynek célja volt az EU többszintű együttműködéseinek a bemutatása az új kihívásokkal és prioritásokkal szemben.

A transznacionális együttműködésben mérföldkőnek számítanak az Európai Bizottság által létrehozott EU makroregionális stratégiák, melyek 2009-ben a balti (EUSBSR), 2011-ben a duna (EUSDR), 2014-ben az adriai-jón tengeri (EUSAIR), valamint 2015-ben az Alpok (EUSALP) térségében alakultak meg. Stefania Leoni Emilia-Romagna régió vezető tisztviselője elmondta, hogy az EUSAIR elindítása egybeesett a 2014-2020-as programozási időszak kezdetével, lehetővé téve az EU, a nemzeti és a regionális programok beágyazását, valamint a programok mozgósítását. Az EUSAIR priorításai közé tartozik a tengeri erőforrások fenntartható fejlődése, a régiók összekötése, a környezetminőség és a fenntartható turizmus.   

Wolf Born a Balti-tengeri Bizottság (a Conference of Peripheral Maritime Regions CPMR hat földrajzi bizottságának az egyike) németországi (Mecklenburg-Előpomeránia) tagja előadása során kiemelte, hogy számukra fontos a makroregionális stratégiák megvalósítása, illetve a politikai elkötelezettség. A bizottsági munkájuk célja a Balti-tenger támogatása, a régiók összekötése és a jólét növelése által. A Balti-tengeri Bizottság munkacsoportjai a közlekedéssel, a tengeri kérdésekkel és az energiával foglalkoznak. 2020. július 6-án az Európai Bizottság jóváhagyta az EUSBSR Cselekvési Terv végleges tervezetét, ami korszerűbb intézkedéseket hozott, szigorították és pontosították a tervezett intézkedéseket, valamint a hozzájuk tartozó mutatókat. A nemzeti hatóságok szerepe erősebb lett. A horizontális prioritások, mint külön kategória megszüntetésre kerültek. A következő cél a Balti-tengeri Stratégiai Pont létrehozása – a Duna Stratégiai Pont mintájára – a kommunikációs, adminisztratív és a technikai támogatás érdekében.

Kerstin Brunnstörm az Északi-tengeri Bizottság elnöke tartotta a következő előadást. Az Északi-tengeri Bizottság 1989 óta áll fenn, 27 tagja van 8 országban. Együttműködés szubnacionális szinten valósul meg a választott politikai tanácsok között. A Bizottság szoros kapcsolatban áll az Interreg Északi-tengeri régió programjával. A balti térségben meglátása szerint komplikációt okoz a tengeri szállítmányozás, az áruk nagy távolságra történő továbbítása, illetve a magas szállítási árak. Fenntarthatóbb mezőgazdaságra és halászatra van szükség a régióban.

Gemma Aubarell a Inter Mediterrán Bizottság tagja kiemelte a többszintű szereplői kezdeményezések fontosságát, azonban a Bizottság munkáját nehezíti az észak-déli különbségek, összetett a helyzet a régióban.

A prezentációk végén az előadók összegzésként megállapították, hogy a makroregionális stratégiák olyan transznacionális platformok, amelyek a mai komplex társadalmi kihívásokat kezelik és az érdekelt felek közös megoldásokat dolgoznak ki azok keretében. Az egyes finanszírozási mechanizmusok hatékony támogatása szükséges a transznacionális együttműködés új generációja, a szélesebb körű részvételt biztosító makrorégiók számára.