Kétévente összesíti az Európai Bizottság az EU makroregionális stratégiáinak főbb eredményeit és megvalósításuk tapasztalatait. A 2020 közepétől - 2022-közepéig tartó időszakot felölelő jelentés immár a negyedik az EU makroregionális stratégiáinak végrehajtásáról, mely 2022 decemberében került bemutatásra. A jelentés olyan időszakot ölel fel, melyet jelentősen befolyásoltak a 2020-ban kitört világjárvány, illetve a 2022-ben kitört orosz-ukrán háború következményei.
Az Európai Unió keretében működő négy makroregionális stratégia célja, nagyobb gazdasági régiók átfogó fejlesztése különböző ágazatok együttműködésének erősítésével, úgy hogy az újonnan szervezett innovatív szolgáltatások mentén minél szélesebb körben bevonásra kerüljenek az érdekelt felek és a régió polgárai.
A 2011-ben jóváhagyott EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) végrehajtása, hasonlóan a többi három makrorégionális stratégiához[1] összhangban van az európai zöld megállapodás és a digitális átállás új stratégiai irányvonalaival, de ugyanilyen fontos célkitűzése a civil társadalom és a fiatalok bevonása is, különösen 2022-ben, mely az ifjúság európai éveként lett meghirdetve.
A 2020 közepétől 2022 közepéig tartó időszakot és annak eredményeit nagymértékben befolyásolta a 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború, melynek következményei (többek között az energiabiztonság kérdése, vagy az ukrán menekültek beáramlása) az elkövetkező években kiemelt hangsúlyt kapnak. Ehhez járul még hozzá a példa nélküli világjárvány, amely még nem ért véget, és amelynek nyomán a makroregionális stratégiák érdekelt felei Európa-szerte és azon túl is küzdenek a súlyos gazdasági, költségvetési és társadalmi hatásokkal.
A jelentés kiemeli, hogy a 2020-ben felülvizsgált EUSDR cselekvési terv megfelelő mértékben össze lett hangolva az európai zöld megállapodás programjával és ennek fényében - a Magyarország társkoordinálásával működő fenntartható energia prioritási területnek és a Külgazdasági és Külügyminisztérium finanszírozásának köszönhetően - elkészült a nemzeti energia- és klímatervek összehasonlító értékelése is Duna régióban.
Itt fontos megemlíteni azt is, hogy 2022-ben, az ifjúság európai évére való tekintettel fokozódott a fiatalok bevonása. Az EUSDR úgy határozott, hogy létrehozza a Duna Ifjúsági Tanácsot (Danube Youth Council) és az Ifjúsági Szervezetek Hálózatát (Danube Youth Organisations’ Network – DYON). Ezek bekerülnek az EUSDR irányítási struktúrájába is, és szerepük az lesz, hogy tanácsokkal lássák el az alapvető döntéshozó szerveket minden releváns témakört illetően.
A 2020-as évtől kezdődően nagy hangsúlyt kapott a stratégiák céljainak beágyazása a 2021-2027-es uniós finanszírozási programokba, de emellett fontos volt az is, hogy a 2021–2027-es nemzeti/regionális uniós finanszírozási programokat összehangolják a makroregionális stratégiák vonatkozó prioritásaival (beágyazás).
A vizsgált időszakban, az INTERREG transznacionális programok (mint például a budapesti központtal működő Duna Transznacionális Program) fontos katalizáló szerepet töltöttek be a stratégiák támogatásában, és ez a 2021–2027-es programozási időszakban is folytatódik. Ez különösen lényeges, hiszen a makroregionális stratégiák nem rendelkeznek saját forrásokkal; azok végrehajtása az egyéb eszközökkel való szinergiákon és a különböző forrásokból származó finanszírozások egyesítésén múlik. Fontos eredmény például, hogy a LIFE program 2021–2024-es munkaprogramja ösztönzi a makroregionális stratégiák alkalmazását a transznacionális szintű stratégiai integrált projektek, valamint a stratégiai természetvédelmi projektek összehangolt végrehajtása tekintetében. A Duna régió szempontjából meghatározó megállapítás az is, hogy „a makroregionális stratégiáknak hozzá kell járulniuk a Horizont Európa uniós küldetéseinek végrehajtásához is, különös tekintettel azokra, amelyek jelentős regionális dimenzióval rendelkeznek, mint például az óceánok és vizek helyreállítására irányuló uniós küldetés.”
Bár a makroregionális stratégiák immáron sok eredményt felmutathatnak, az eredmények mérése és értékelése a gyakorlatban kihívást jelent és ennek kiküszöbölésére, folyamatban vannak monitoring rendszerek kidolgozására irányuló kezdeményezések.
A négy makroregionális stratégia kommunikációs tevékenységei a szolidaritásról és az együttműködésről szóló üzenetekre összpontosítottak a háború és a világjárvány idején. A „Makroregionális Stratégiák Hete” rendezvények célja, hogy minden szinten összekapcsolja a makroregionális stratégiák érdekelt feleit az uniós intézmények, a kutatás és a tudományos élet képviselőivel, a civil társadalmi szervezetekkel és a polgárokkal.
Az Európai Bizottság jelentésének magyar verziója az alábbi linkről letölthető:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=COM%3A2022%3A705%3AFIN
[1] (balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia – EUSBR -; az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia – EUSAIR -, valamint az Alpok régióra vonatkozó európai uniós stratégia – EUSALP)
