A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett második Duna Régió Stratégia konferenciára június 27-én került sor a KKI-ben, mely a "Duna régió és a Nyugat-Balkán európai uniós stratégiája: A transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztésének kihívásai és lehetőségei " címet viselte. A konferencia programja egy délelőtti zárt szakértői panelből és egy délutáni nyilvános kerekasztal-beszélgetésből állt.
A délelőtti, zárt szakmai panel során a térség országainak közlekedési szakértői vitatták meg a Duna régiót és a Nyugat-Balkánt érintő aktuális kihívásokat. A technikai jellegű problémák mellett a hangsúly azokon a külső környezeti és intézményi tényezőkön volt, melyek a gazdasági fejlődést és a közlekedési hálózat kiterjesztését szolgálják. A résztvevők többek között megvitattak a nemzeti stratégiák összehangolásának fontosságával, az esetleges EU-s források hatékony felhasználásával, a tudományos eredmények becsatornázásásával a döntéshozatalba, valamint a hosszú távú tervezés szerepével kapcsolatos kérdéseket. Emellett kitekintésben szó esett a Nyugat-Balkánt célzó kínai és török befektetések gazdasági és társadalmi hatásairól is.
A délutáni programot Schőberl Márton nagykövet, a KKI igazgatója nyitotta meg, aki beszédében elmondta, hogy Magyarország 2016 novemberében vette át az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának soros elnökségét, melynek keretében 2017. október 18-19-én kerül megrendezésre a Duna Régió Stratégia Éves FórumaBudapesten. Az eseményre való szakmai felkészülés részeként a Külügyi és Külgazdasági Intézet – a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával – három tematikus konferenciát szervez a Duna Régió Stratégia tagállamait érintő aktuális szakpolitikai kérdésekről, név szerint az energia, a közlekedés, valamint a „clean connectivity” / „tiszta közlekedés” témakörökben. Az első konferenciára „Energetikai kilátások 2020 után” címmel 2017. május 31-én került sor. A második konferencia apropója pedig a közlekedést érintő legfontosabb kihívásokról és lehetőségekről való konzultáció folytatása.
A Duna Régió Stratégia elnökségének nevében Joó István, vízdiplomáciáért, exportért és a Duna Régió Stratégiáért felelős miniszteri biztos titkárságvezetője, Bihari Katalin tartott nyitóbeszédet, aki elmondta, hogy jelenleg három a Stratégia által is támogatott transznacionális projekt lépett a végrehajtási szakaszba, melyek mintegy 8 millió euró uniós támogatással rendelkeznek. Bihari Katalin továbbá kifejtette, hogy a magyar elnökség egyik prioritása a nyugat-balkáni országokkal, Ukrajnával és Moldovával való együttműködés elmélyítése, valamint a rendszeres párbeszéd gyakorlatának kiépítése. Kifejtette továbbá, hogy a Duna Régió Stratégia célja egy biztonságos, összekapcsolt és virágzó régió létrehozása, melynek három pillérre első körben az energiabiztonság, az infrastruktúrafejlesztés és a tiszta közlekedés kiépítése lehet.
Cesare Bernabei, az Európai Bizottság városi fejlesztési stratégiáinak korábbi tervezője beszéde során kiemelte, hogy a Balkán nagyon fontos régió Európa számára, mivel összeköttetést jelent többek között a Közel-Kelet társadalmaival. Bernabei úr kitért arra is, hogy a Duna Régió Stratégia keretrendszere lehetőséget biztosít arra, hogy a transzeurópai hálózatok továbbgondolását a nem uniós tagállamok bevonásával lehessen véghezvinni. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy a Duna Régió Stratégia október 18-19-én megrendezésre kerülő Éves Fórumán az Európai Bizottság uniós közlekedésfejlesztési terve, a politikai szint mellett, végrehajtói szinten is megvitatásra kerül majd.
A vitaindító beszédeket követően egy kerekasztal-beszélgetés vette kezdetét, melynek résztvevője volt Dušan Proroković, a szerb Nemzetközi Politikai és Gazdaságtudományi Intézet (Institute for International Politics and Economics) kutatója, Vágvölgyi Szabolcs, a Századvégi Gazdaságkutató Intézet tudományos munkatársa és Ion Voicu Sucala, a romániai Kolozsvári Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense. A panelt Szőke Diána, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője moderálta.
A beszélgetés elsősorban a Duna Régió Stratégia Éves Fórumának közlekedésfejlesztési előadásainak leendő tartalmi elemeit vitatta meg. Ennek megfelelően egy pillanatkép vázolódott fel az európai uniós infrastruktúra fejlesztések végrehajtásának jelenlegi helyzetéről, valamint szó esett az uniós TEN-T hálózatok kiterjesztéséről is a Balkán országai felé. Az infrastrukturális fejlesztések mellett a résztvevők betekintést nyerhettek a Duna-régió alternatív üzemanyagokra történő átállásának potenciáljába is. A kerekasztal-beszélgetés konklúziói között kiemelendő, hogy az infrastrukturális fejlesztések folyamatos odafigyelést igényelnek az Európai Unió képviselőitől és az országoktól egyaránt. A tervezés és végrehajtás hatékonyságának növelése érdekében az uniós stratégiai vízió és annak végrehajtása közötti kapocs megerősítése szükséges.
