Az Európai Unió Duna Régió Stratégia (EUSDR) nemzeti koordinációját ellátó Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából a REKK Energiapiaci Tanácsadó Kft. átfogó gazdasági elemzést készít a Rába folyó 1965. évi árvízi katasztrófát követően kijelölt jobbparti árvízi szükségtározó üzemeltetéséről. A tanulmány a döntéshozó Megyei Védelmi Bizottságok és az árvízvédelmi feladatokat ellátó vízügyi szakértők munkáját segíti, hogy megismerhessék egy mértékadó árhullám esetén a szükségtározó igénybevételének költség-vonatkozásait. A projektben az EUSDR környezeti kockázatok kezelése prioritás terület szakmai vezetése mellett együttműködik az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a területileg illetékes Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság is adatszolgáltatással, konzultációval. Bevonásra kerülnek az érintett önkormányzatok és egyéb szervezetek is a munkába.
A Rába folyó Ausztria területéről lép be Magyarországra Szentgotthárdnál és a Mosoni-Dunába torkollik Győrnél. A két ország együttműködésében évek óta zajlik egy árvízi előrejelzés-fejlesztésre fókuszáló nemzetközi projektsorozat, a határmenti vízügyi igazgatóságok és illetékes vízügyi szervezetek részvételével (ProRaab 1/2/3 – RaabFlood4Cast AT-HU CBC projektek). Ezen projektek kivétel nélkül alátámasztották az előrejelzéssel nyert felkészülési időelőny fontosságát, hogy árvízi vészhelyzetben a megfelelő válaszreakciók szülessenek.
Az 1965 évi, katasztrófa helyzetet előidéző Rába töltésszakadásokból keletkező elöntések után árvízi szükségtározót jelöltek ki az Ostffyasszonyfa-Kemenesszentpéter vonalon, a jobbparti töltés mentett oldalán. A folyó két partján több mint 100 km elsőrendű védmű nem megfelelő magassági kiépítettségű, így alternatív műszaki beavatkozási lehetőségként fennáll az árvízi hozamok megosztása a szükségtározó területe és a hullámér között. Ezen a módon szabályozható a Rába vízhozamainak levezetése, megelőzhető az alacsony töltésszakaszok meghágása, azok tönkremenetele és a jelentős károkat okozó árvízkatasztrófa. A „Rába völgy projekt - a térség árvízvédelmének kiépítése” KEHOP-1.4.0-15-2016-00018 projektben már elkészültek a települések védelmét ellátó helyi védvonalak, azonban a lakott területek veszélyeztetettségének megszűnésével a szükségtározó igénybevételének hatásai továbbra is fennállnak. A szükségtározó üzemeltetésére új üzemelési terv készült számítógépes szimulációk alapján. A műszaki alapokon túl azonban lényeges vizsgálni a szükségtározó igénybevételének gazdasági vonatkozásait is, hogy egy rendkívüli árvízi helyzetben milyen gazdasági következményekkel jár a védekezés e formája.
Éppen ezért az Európai Unió Duna Régió Stratégia (EUSDR) nemzeti koordinációját ellátó Külgazdasági és Külügyminisztérium úgy döntött, hogy átfogó gazdasági elemzést készíttet a Rába folyó jobbparti árvízi szükségtározó üzemeltetéséről. A megbízást elnyert REKK Energiapiaci Tanácsadó Kft. által készítendő, több lehetséges változatot is vizsgáló tanulmány a döntéshozó Megyei Védelmi Bizottságok és az árvízvédelmi feladatokat ellátó vízügyi szakértők munkáját segíti, hogy megismerhessék egy mértékadó árhullám esetén a szükségtározó igénybevételének költség-vonatkozásait. A projektben az EUSDR környezeti kockázatok kezelése prioritás terület szakmai vezetése mellett együttműködik az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a területileg illetékes Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság is adatszolgáltatással, konzultációval. Bevonásra kerülnek és érintett Önkormányzatok és egyéb szervezetek is a munkába. Az eredmény mintaértékű és irányadó lehet az extrém árvízi események kezelésének háttér-támogatására – közelítve a tiszai árvízi szükségtározók üzemirányítási számításaihoz (TÁREK) –, valamint a klímaváltozás hatására kialakuló szélsőséges hidrológiai eseményekre való felkészülés lehetőségeinek mérlegelésére.
A folyamatban lévő vizsgálat szervesen kapcsolódik az EUSDR PA5 környezeti kockázatok kezelése prioritási terület aktuális célkitűzéseihez, különösen a kockázatkezelési tervek végrehajtásának támogatása, meglévő árvízkockázatok csökkentése, gyors válaszadási folyamatok kidolgozása, valamint a katasztrófa helyzetekre történő felkészülés megerősítése vonatkozásában.
A tanulmány és elemzés alapján nyert információk a témában és területen illetékes szerveket – az érintett önkormányzatok és Megyei Védelmi Bizottságok, vízügyi igazgatóságok, vagy az EU árvízvédelmi direktíva Duna-vízgyűjtőn történő megvalósításáért felelős Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság – támogatják a szükséges élet- és vagyonvédelmi lépések meghatározásában árvízvédekezési helyzetekben, továbbá a hosszútávú fejlesztések előkészítésére is hatással lehetnek e térségben. A munkavégzés jó példája annak, hogy a Duna Régió Stratégia makroregionális céljainak elérése érdekében hogyan lehetséges naprakész és operatív információkkal segíteni a döntéshozatali folyamatokat kisebb léptékben.
