Duna Régió Stratégia

A Duna lakatlan szigetei: WILDislands

2022. május 27. 13:30

LIFE WILDislands néven fut nemzetközi projekt a Duna lakatlan, sok esetben érintetlen szigeteinek védelmére. A projekt 2022. május 10-11-én tartotta nyitó konferenciáját Bécsben; az alábbiakban erről adunk összefoglalót.

„Nem a konfliktusokat, hanem az egyetértéseket érdemes hangsúlyozni”

Üdvözlő beszédében Ivan Zavadsky, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (Commission for the Protection of the Danube River, ICPDR) titkára kiemelte, hogy a konfliktusos ügyek helyett sokszor az egyetértési pontokat célszerű hangsúlyozni. Megemlítette azt is, hogy most 30 éves az Európai Unió LIFE programja, amely egyebek mellett a Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének (Danube River Basin Management Plan, DRBMP) ez év elején jóváhagyott frissítését is támogatta. A dokumentum készítését megalapozó széleskörű felmérés során igen bíztató folyamatok is kirajzolódtak a Duna vízgyűjtő területén, így például az, hogy az utóbbi időszakban több mint 120 hal-átjáró valósult meg. Ugyanakkor a cél e témában is még távol van: minden akadályt fel kell számolni, ami a dunai halak vándorlását gátolja.

Újra természetessé tett Duna szakasz Hainburg fölött

„Dunai nyelvek és a kultúrák sokfélesége: hajtóerő és inspiráció”

Georg Frank a DANUBEPARKS főtitkáraként kiemelte, hogy amikor sok éve megindult a Dunai léptékű természetvédelmi együttműködés, akkor egy felmérésben a résztvevők a legkomolyabb nehézségként nem a pénzügyi eszközök szűkösségét, vagy a szaktudás hiányát, esetleg az adatok elégtelenségét jelölték meg, hanem azt, hogy a térség szakemberei különböző nyelven beszélnek, és különböző kultúrák szerint gondolkodnak. Jellemző a közös munkára, és annak eredményre, hogy néhány évvel később ugyanez a csapat a nyelvek és a kultúrák sokféleségét kifejezetten a legnagyobb hajtóerőnek és inspirációnak jelölte meg.

„Folyosó”

A WiLDislands projektben a „folyosó” kulcsfogalom. A Duna számos európai biogeográfiai régiót köt össze, és ennek a fontossága különösen előtérbe kerül az éghajlatváltozás tükrében.

A Duna által összekötött biogeográfiai régiók

A DANUBEPARKS hálózat, amelynek jelenleg 21 tagja van, a projekt közvetlen elődje. A természetes élőhelyeket tekintve, erős képzavarral élve a Duna szigetei az ökológiai folyosó „zászlóshajói”. Van például olyan madárfaj, amely 80%-ban csak szigeteken fészkel, de sok növény esetében is kiemelten fontosak a Duna szigetei. Ugyanakkor több esetben az is előtűnik, hogy az értékes természeti élőhelyek sokszor meglepően közel vannak a nemzetközi hajóúthoz. A WiLDislands projekt egyik újszerűségét az adja, hogy kiemelt hangsúlyt kap a Duna hordalékának figyelembevétele, esetenként befolyásolása.

A WiLDislands projekt 8 Duna-menti ország 15 partnerét és 59 stratégiai partnerét egyesíti. A magyarok három – Fertő-Hanság, Duna-Ipoly és Duna-Dráva - nemzeti parkkal és az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósággal a projektben (saját elmondásuk szerint is) felülreprezentáltak, ami óriási eredmény és szép szakmai kihívás is egyben. Frank beszédében külön megemlítette és méltatta az Agrárminisztérium szerepét a projekt pénzügyi támogatásában.

Magyar szakemberek a Győr mellett tervezett intézkedéseket ismertetik a dunai kirándulás egyik pihenőjekor

A dunai országok bécsi nagykövetei rövid és barátságos hozzászólásokban mondták el véleményüket a WiLDislands projektről.

Ausztria képviselője utalt arra, hogy nem csak a vízzel kell foglalkoznunk, hanem sok más térségi kérdéskörrel – így a mezőgazdasággal is. Mindeközben figyelmet kell fordítanunk a kapcsolatainkra, és az örömteli pillanatok méltó megünneplésére is – így a Duna-völgyi borokra is.
Bulgária képviselőasszonya úgy fogalmazott, hogy a Duna nem csak vizet hoz, de életet is. Ahogy mondta: „Nekünk a Duna soha nem határ volt, hanem az összeköttetés.
Horvátország képviselője szerint a Duna egy egyesült európai identitás része.
Magyarország bécsi nagykövete dr. Nagy Andor beszédében utalt arra, hogy Jókai: Az arany ember című romantikus regényében a dunai lakatlan sziget a béke, a boldogulás, a harmónia igen erős szimbólumaként jelenik meg. Közös cél, hogy a Duna lakatlan, természeti értékekkel teli szigetei valóban erősítsék a térség jóllétét, boldogulását.

dr. Nagy Andor, Magyarország bécsi nagykövete a deklaráció aláírásakor

Moldova képviselője is örömét fejezte ki a WiLDislands projekttel kapcsolatban: a Duna-völgy természeti sokfélesége, fajgazdagsága, „biodiverzitása erősítse egységünket!”
Németország bécsi nagykövete kiemelte, hogy a vízre, mint közjóra érdemes gondolnunk, különösen az éghajlatváltozás idején. Ennek védelme közös ügy, az érintettek együttműködését kívánja.
Románia képviselője szerint a Duna nemzetközisége a jelenlegi politikai helyzet miatt különösen előtérbe került.
Szlovákia nagykövete kiemelte, hogy egy életünk van, és egyetlen bolygónk van. Érdemes a Dunára úgy gondolnunk, mint az európai egymás mellett élés lehetséges modelljére, és annak lehetséges kiterjesztésére is.
Ukrajna nagykövete azt mondta, hogy a háborúnak vége lesz, és Ukrajna nyerni fog, remélhetőleg hamarosan. A kérdés az, hogy utána hogyan alakulnak majd a dolgok. A Duna a történelem során mindig is folyosó szerepet játszott – reméljük, hogy ez a folyosó a jövőbe is átvisz minket.

Fénykép az aláíró nagykövetekről

„A problémák technikai megoldása a dolgoknak csak az egyik oldala”

Robert Tögel, a viziutak építésében legilletékesebb osztrák viaDONAU képviseletében azt hangsúlyozta, hogy ők hisznek abban, hogy a Duna lehet nemzetközi hajózási útvonal, és ugyanakkor jó ökológiai állapotú folyó is.

Gerd Frik a vízi erőművekkel foglalkozó VERBUND Hydro Power GmbH részéről elismerte, hogy régebben nemigen foglalkoztak természetvédelemmel. Ma már nem csak hogy nem terveznek erőművet hal-átjáró (fish pass) nélkül, de az is látszik, hogy a problémák technikai megoldása a dolgoknak csak az egyik oldala. A kérdésköröket egészen tág összefüggéseikben kell megvizsgálni – a tájképek egységével, különböző szektorok egybefonódásával, a jövőkép szem előtt tartásával. Mint fogalmazott, a WiLDislands projekt alapvetően hozzájárul a Duna jó ökológiai állapotához.

Leonore Gewessler osztrák éghajlatért, környezetért, energiáért, közlekedésért, innovációért és technológiáért felelős miniszter szerint a Duna lakatlan szigetei valódi ékszerek, és sok fajnak talán az utolsó menedékei is.

Elisabeth Köstinger osztrák földművelésért, vidékfejlesztésért és turizmusért felelős miniszter beszédében úgy fogalmazott, hogy a Duna-menti népek és érdekek együttműködésének igen szép kifejezője a WiLDislands projekt. A helyi és a regionális érdekek nem mindig esnek egybe, de az ökoturizmus érdekei segítenek megtalálni a harmóniát.

Juraj Smatana szlovák környezetvédelemért felelős államtitkár megfogalmazásában az emberiség jövője a vizes élőhelyektől függ. Ebben igen fontos lépés, hogy a nagyobb folyók szigetei visszanyerjék dinamizmusukat, változékonyságukat.

Günter Liebel, az osztrák Földművelési, Vidékfejlesztési és Turisztikai Minisztérium főosztályvezetője elmondta, az osztrák szakemberek igen jelentős szerepet vállaltak a Duna Védelmi Egyezmény 1994-es létrejöttében. Az is jellemző, hogy az osztrák LIFE projektek igen nagy része folyókhoz köthető. A WiLDislands projekt az egyik legnagyobb LIFE projekt, amelyben osztrákok részt vesznek. A projekt összesen 34 sziget helyreállítását és védelmét célozza – a Feketeerdőtől a Fekete-tengerig.

„A védett területek nagyobb és koherensebb európai hálózata”

Frank Vassen, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának Natura 2000 területekkel foglalkozó munkatársa kiemelte, hogy a 2020. május 20-án a Bizottság által elfogadott EU Biodiverzitás Stratégia egyik legfontosabb célkitűzése „a védett területek nagyobb és koherensebb európai hálózata” létrehozása. A cél megvalósítása még vitatott, de az biztos, hogy a hálózatnak fel kell ölelnie az ökológiai folyosókat. A cél az, hogy az EU területének 30%-a kerüljön védelem alá, amelyből 10% legyen szigorú védelem. Ahogyan fogalmazott, mindez a következő 10 évben fog megvalósulni. Vassen kiemelte a vándorló fajok védelmét, így a dunai tokhalakat, amelyek vonatkozásában fontosnak tartotta, hogy el szeretnék érni, hogy ne érkezzen be olyan jelentés, amelyben a számuk „ismeretlen”.

Edith Hödl a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) részéről elmondta, hogy a WiLDislands projekt teljes mértékben harmonizál a 2022 elején miniszteri szinten elfogadott aktualizált Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervvel (Danube River Basin Management Plan, DRBMP). Ez nem véletlen: a DANUBEPARKS hálózattal régóta igen szoros az együttműködés; Georg Frank rendszeresen beszámol a Duna Védelmi Bizottság ülésein.

Ana Kobašlić, az EU Duna Régió Stratégia 6-os Prioritás Területének (Biodiverzitás) koordinátora kiemelte, hogy Európa makro-regionális stratégiái nagy mértékben hozzájárulhatnak az ökológiai összeköttetések létrejöttéhez illetve fenntartásához. Az egyes stratégiák természetvédelmi tapasztalatait mindenképpen célszerű megosztani: ahogyan fogalmazott, az EU stratégiák is számos változást szorgalmaznak. Hivatkozott a Prioritás Terület egy korábbi tanulmányára (Ecological Connectivity in the Danube River Basin), amely a térség lehetőségeit elemezve kiemelte a Kárpátok-, a valamikori Vasfüggöny-, a Dinári-hegyek-, és természetesen a Duna-völgy kínálta ökológia folyosó lehetőségeit.

Fontosabb ökológiai folyosók a Duna-vízgyűjtő területén

Gert-Jan Muilerman az EU Duna Régió Stratégia 1a Prioritás Területének (Közlekedés: belvízi hajózás) koordinátora egyetértett abban, hogy kompromisszumokra van szükség a hajózás és a természetvédelem között, hogy megtaláljuk az egyensúlyt. Mint mondta, hasznos lehet egy szervezeten belülre hozni ezt a konfliktust, vagy megerősíteni az együttműködéseket.

Tobias Salathé a Ramsar egyezmény titkársága részéről úgy fogalmazott, hogy a folyók a Föld artériái. A Duna közismerten kiemelkedik nemzetközi jellege miatt. Ami a projektek mögött van, az kezelhető védett területek, és ennek tanulságai exportálhatóak. A Duna-menti együttműködések tanulságai globálisan is figyelemre méltóak. Ezzel együtt „a dolgok igazából helyi szinten történnek”; ilyen például az Alsó-Dunai Zöld Folyosó létrejöttét 2000-ben Bulgária, Moldova, Románia és Ukrajna által deklaráló egyezmény.

Alsó-Dunai Zöld Folyosó

„Az árterek élnek, mozognak, változnak, a hatóságok pedig szilárd dolgokat akarnak látni”

Andrej Sovinc, a Természetvédelmi Világszövetség Védett Területek Világbizottsága korábbi regionális európai helyettese szerint a folyók meglepően ritkán kerülnek védelem alá. Sokkal gyakoribb, hogy a védett területek határaiként szerepelnek, de ez számukra nem biztosít megfelelő védelmet. A szigetek tekintetében késében vagyunk: más szektorok gyorsabban értek oda, előnybe kerültek. Ilyen szektor a turizmus, az erdőgazdaság. Ugyanakkor az árterek gazdasági értéke az éghajlatváltozás tükrében óriási.

A szigetek nem csak élőhelyek, de ökoszisztémák is. A problémát nagyobb részben nem a közlekedés okozza, nem az elhaladó járművek, hanem az, amikor ezek megállnak: a nézelődő emberek okozzák a fő környezeti terhelést. A problémák sok esetben adminisztratívak: az árterek élnek, mozognak, változnak, a hatóságok pedig szilárd dolgokat akarnak látni.