A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében az EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) nemzeti koordinációja a 2021-2027 közötti új programozási időszak nemzetközi projektfinanszírozási lehetőségeinek bemutatása érdekében 2021. szeptember 14-én tartotta a hatodik EUSDR projektfinanszírozási konferenciát Budapesten. A konferencia célja az volt, hogy gyakorlati információkat nyújtson az érdeklődőknek a nemzetközi finanszírozási lehetőségekről a Duna Régió Stratégia három magyar irányítású területéhez kapcsolódóan. A teltházas esemény megszervezésével a magyarországi érdekelteket projekt kezdeményezéseiknek az EUSDR céljaival összhangban történő megvalósítását kívántuk elősegíteni.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében az EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) nemzeti koordinációja a 2021-2027 közötti új programozási időszak nemzetközi projektfinanszírozási lehetőségeinek bemutatása érdekében 2021. szeptember 14-én tartotta a hatodik EUSDR projektfinanszírozási konferenciát a Mercure Budapest Castle Hill Hotelben. A konferencia célja az volt, hogy gyakorlati információkat nyújtson az érdeklődőknek a nemzetközi finanszírozási lehetőségekről a Duna Régió Stratégia három magyar irányítású területéhez kapcsolódóan, melyek a fenntartható energia, a vizek minőségének a védelme és a környezeti kockázatok kezelése. A konferencia megszervezésével a magyarországi érdekelteket projekt kezdeményezéseiknek az EUSDR céljaival összhangban történő megvalósítását kívántuk elősegíteni. A konferencia teltházas esemény volt, több mint 130 regisztrált szakértővel. A nemzetközi pályázati lehetőségek iránti nagy érdeklődést jól jellemzi, hogy a regisztrációs időszakot már a meghirdetett határidő előtt két héttel le kellett zárni.


Dr Oroszi Viktor nemzeti koordinátor köszöntőjében kiemelte, hogy a Stratégia idén ünnepelte 10. évfordulóját és ennek céljából a magyar koordináció elkészítette az EUSDR 10 éve kiadványt, amelyet a résztvevők először e konferencián vehettek kézbe. A bevezetőben hangsúlyozta, hogy a makro-regionális stratégiáknak egyre nagyobb szerepük lesz az uniós források programozásában 2021 után, a pénzügyi programok beágyazása az EUSDR együttműködésében kiemelt feladat és hogy a nem uniós országok bevonása a makro-regionális folyamatokba továbbra is kulcsfontosságú. A DRS magyar koordinációja és a prioritási területek szakértői a 2014-2020-as időszakban többféleképpen is segítették a hazai szervezetek uniós forrásokhoz való hozzájutását. Több esetben a releváns és kulcsfontosságú partnerek megtalálását és bevonását mozdította elő, több később sikerrel megvalósított projekt előkészítését finanszírozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium, segítette a mindennapi megvalósítást, támogatta a projekteredmények terjesztését. A PA2, PA4 és PA5 prioritási területek mindezek mellett számos ajánlólevelet állítottak ki a Stratégia céljaival összhangban megvalósuló projekteknek. A fentiek eredményeként elmondhatjuk, hogy projektekben gazdag 2014-2020-as időszakot zárhattunk. A szervezők felhívták egyúttal a résztvevők figyelmét a keep.eu és a DRS PA10 területe által fejlesztett EuroAccess projekt adatbázisokra, melyek sok esetben bizonyulhatnak hasznosnak projektjeik előkészítése és a partnerkeresés során.

 



A konferencia keretében a meghívott előadók összesen 11 olyan alapot mutattak be, amelyek finanszírozási lehetőségeket kínálnak az új programozási időszakban, 2021-től kezdődően. A délelőtti szekcióban a központi EU-s finanszírozású területek nemzeti kapcsolattartói bemutatták a HorizonEurope, a LIFE program, az URBACT IV. és European Urban Initiative (EUI) az Interreg Europe és az Interreg Central Europe programokra vonatkozó főbb tudnivalókat.

 

Egyebek között ismertették a mintegy 100 milliárd eurós forrással rendelkező, újonnan megnyíló HorizonEurope kiírásokat, amelyek fókuszában az európai partnerségek és missziók állnak majd, különös tekintettel a klímavédelmi kérdésekre és felhívták a figyelmet a speciális hidrogén partnerségi lehetőségre és a projektek hatásainak a fontosságára.

Az új LIFE program kapcsán (amely az egyetlen uniós központi forrás, ami közvetlenül támogatja az innovatív és demonstratív, környezetvédelmi, természetvédelemi és éghajlatváltozási projekteket), elhangzott, hogy a korábbinál lényegesen nagyobb pénzügyi források állnak majd a pályázók rendelkezésére és új alprogram támogatja az energia területet; valamint új pályázati felületen kell majd benyújtani a pályázatokat. A hazai önerő támogatás pedig továbbra is rendelkezésre áll majd a magyar pályázók részére.


A várhatóan 2022-ben induló várható URBACT IV. és az European Urban Initiative (EUI) programok pedig alapvetően városfejlesztési projekteket támogatnak, az EUI-ban 50,000-nél nagyobb lakosú városi önkormányzatok és társulásaik részére, az URBACT-ban továbbra is méretkorlát nélkül.

Elhangzott az is az INTERREG programok kapcsán, hogy az „európai területi együttműködés” programok számára biztosított források 2021-2027-ben alacsonyabb forrással bírnak majd és az ERFA támogatás összege az új időszakban 85%-ról 80%-ra változik. A Central Europe  programban az innováció és a zöld ügyek lesznek hangsúlyosak, a szociális területen azonban nem lehet pályázni. Az első egyfordulós felhívás várhatóan már idén októberben megjelenik, miután a program dokumentáció az Európai Bizottság által elfogadásra kerül. Az Interreg Europe program fókuszában a „Jobb Interreg Kormányzás” célkitűzés alatt az összes szakpolitikai célkitűzés (PO) összes specifikus célkitűzése (SO) területén lehet pályázni kapacitásfejlesztésen, tapasztalatcserén és innovatív megközelítéseken alapuló intézményi együttműködésre.

 

A délutáni szekcióban az adott programok szakértői ismertették a European City Facility, az INTERREG Duna Transznacionális Program, a Határmenti Együttműködési Programok, a Nyugat Balkán Zöld Alap és a Nemzetközi Visegrádi Alap legújabb pályázati lehetőségeit.

 

Az European City Facility kapcsán elhangzott, hogy a program fókuszában a fenntartható energia hasznosítás van, segítségével önkormányzatok 60,000 eurós támogatást nyerhetnek el, sikeres pályázás esetén például beruházási koncepciót és megvalósíthatósági tanulmánytkészíthetnek.

A Duna Transznacionális Program (DTP) szakpolitikai célkitűzései hasonlóak a régi programhoza PO2 „zöldebb Európa” szakterület ezúttal is hangsúlyos szerepet kap. A program költségvetése vélhetően 20%-kal csökken a 2014-2020-as időszakhoz képest. A DTP első pályázati felhívását, amely kétfordulós lesz, várhatóan 2022 tavaszán nyitják meg, a pályázati dokumentumok még előkészületi fázisban vannak. A Határmenti Együttműködési Programok kapcsán elhangzott, hogy a következő időszakban 30 %-os forráscsökkenéssel kell számolni a programok kapcsán, azonban a továbbiakban is kiemelt jelentőségű lesz a zöldebb és a szociálisabb Európai célkitűzés.


A Nyugat Balkán Zöld Alap tekintetében kiemelésre került, hogy a negyedik felhívás 2021. novemberében várható, 80%-os előfinanszírozással. Utolsóként a Nemzetközi Visegrádi Alap pályázati konstrukciói kerültek ismertetésre, amelyek lehetőségeket kínálnak a civil társadalom számára, és céljuk az intézményi együttműködés megerősítése a V4 régióban. A pályázók évente három alkalommal (február, június és október elején) nyújthatnak be pályázatot.


 

Az elhangzott előadások, melyek részletes információt tartalmaznak az alapokról és a programokról a kapcsolódó anyagoknál (jobb oldalon) találhatók.