A PA4 vízminőségi terület korábbi tanulmánya a szennyvíziszap Duna régióban történő kezeléséről 2020-ban jelent meg jelentős nemzetközi érdeklődésnek örvendve és a tanulmány témájához kapcsolódóan egy sikeres szakmai műhelymunka is megszervezésre került a 2021. évi Európai Zöld Hét (EU Green Week) keretében.
Kapcsolódóan a szennyvízkezelés témaköréhez és ugyancsak kiemelve a mikroműanyag szennyezések mára igen jelentőssé vált terhelésének problémáját, 2021-ben a Duna Régió Stratégia nemzeti koordináció megbízásából egy hiánypótló tanulmány készült a „Mikroműanyagok a szennyvizekben – Szennyvízanalitika a magyarországi szennyvíztisztítókban a Duna mentén” címmel. A munkához a Magyar Víziközmű Szövetség nyújtott hátteret, elősegítve a kijelölt szennyvíztisztítókkal történő kapcsolatfelvételt és ezzel támogatva a vizsgálatokat végző Wessling Hungary Kft munkáját.
Az EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) „Vízminőség” Prioritás Terület (PA4) aktuális feladatai között szerepel a „Veszélyes és elterjedőben lévő anyagok okozta vízszennyezés megfigyelésének, megelőzésének és csökkentésének ösztönzése”. Ebbe az anyagcsoportba sorolhatók a mikroműanyagok is, ezért az EUSDR nemzeti koordinációjáért felelős kormányzati szervként a Külgazdasági és Külügyminisztérium a WESSLING Hungary Kft.-t bízta meg azzal a feladattal, hogy magyarországi szennyvíztisztító telepek mikroműanyag eltávolítási hatásfokát megvizsgálja.
A vizsgálatra a Dunába tisztított szennyvizet bebocsátó 2 nagy, 2 közepes és 1 kis kapacitású telep került kijelölésre, ahol 2021. június és augusztus közötti időszakban befolyó nyers szennyvíz és elfolyó tisztított szennyvíz minták begyűjtése történt 2-2- alkalommal, helyszíni szűrést alkalmazva. A nagy méretű telepeken szennyvíziszap minták is a vizsgálat tárgyát képezték. Annak érdekében, hogy a telepek kibocsátása és a befogadóban (Dunában) mérhető koncentrációk összevethetőek legyenek felszíni vízminták analízise is megtörtént. A mintavételek és a minták előkészítése nemzetközileg elfogadott és szakirodalomban publikált módszerekkel történtek. A vizsgálatok során a mintákban található összes részecske kémiai azonosítása megtörtént FTIR mikroszkópiát alkalmazva, így a részecskék száma és azok anyagtípusa is meghatározható volt.
Korábbi tanulmányokhoz hasonlóan megállapítható volt, hogy a szennyvíztisztítók a befolyó szennyvíz mikroműanyag tartalmát csökkentik, de az elfolyó tisztított szennyvízben kimutatható koncentráció még mindig nagyobb, mint a befogadó felszíni vizekben mért értékek. A nyers szennyvizekben 800‑4400 részecske/m3, a tisztított szennyvíz mintákban 12-85 részecske/m3, míg a felszíni víz mintákban 9-28 részecske/m3 értékben jelentek meg a mikroműanyagok. Ezek a hazai eredmények is arra utalnak, hogy a szennyvíz a felszíni vizekben lévő mikroműanyagok egyik forrása lehet. A szennyvíziszap minták, mint potenciális felhalmozódási helyek vizsgálata is megtörtént. Itt 3‑94 részecske/kg koncentráció mutatkozott. A mintákban leggyakrabban polietilén, polipropilén és polisztirol anyagú részecskék megjelenése volt detektálható.
Jelen vizsgálatok eredménye túlmutat a konkrét számszaki értékeken, hiszen több módszertani fejlesztési igény is bemutatásra került, amelyeket nem pusztán nemzeti, hanem nemzetközi szinten szükséges végrehajtani. A jövőben a vizsgálatokat célszerű időben átfogóbb periódus (4-24 óra) alatt gyűjtött mintákra alapozni, a megfelelő mintatérfogat, illetve a megfelelő mintatömeg gyűjtése mellett. A szennyvíztisztító telepek és felszíni vizek további rendszeres vizsgálata javasolt, így nem csak a környezeti elemek aktuális állapotáról kaphatunk pillanatképet, hanem a mikroműanyagok forrásai és felhalmozódási helyei is beazonosításra kerülhetnek. Ennek révén a módszertani ismeretek bővülhetnek, így elősegítve az oly szükséges nemzetközi harmonizációt, szabványosítást, politikai döntéshozatalt és jogalkotást.
A tanulmány elérhető jobb oldalon a kapcsolódó anyagok részen, illetve az EUSDR PA4 honlapon: https://waterquality.danube-region.eu/analysis-of-wastewater-treatment-plants-along-the-hungarian-stretch-of-the-danube-river/