2025. december 10-én került sor az EUSDR Nemzeti Meghallgatására a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Az esemény témája ezúttal a „A Nemzetközi Duna-felmérések története és eredményei” volt.
Az évente megrendezésre kerülő EUSDR Nemzeti Meghallgatás a 2011. évi magyar uniós elnökség alatt elfogadott Duna Régió Stratégia megvalósításában érdekelt hazai szereplők bevonását, a rendszeres párbeszéd fenntartását célozza. Az idei esemény 2025. december 10-én, Budapesten került megrendezésre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Az esemény témája „A Nemzetközi Duna-felmérések története és eredményei” volt.
A rendezvény célja volt, hogy a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) részéről 2001 óta megszervezésre kerülő Nemzetközi Duna-felmérés (Joint Danube Survey-JDS) történetét és eredményeit bemutassuk az érdekelt felek számára. A Duna-felmérés (expedíció), amelynek keretében hatévente vizsgálják forrástól a torkolatig a Duna állapotát az országok által egyeztetett kémiai és biológiai, valamint egyéb paraméterek mentén, 2025-ben immár ötödik alkalommal került megrendezésre. Így a felmérésben résztvevő kutatók tapasztalatairól és eredményekről, hasonló tematikájú nemzetközi projektekről, a társadalom, különösen a fiatal generáció bevonásáról hallhattak a fórum résztvevői.
A meghallgatást az EUSDR nemzeti koordinátora, Dr. Oroszi Viktor György nyitotta meg, felhívva a figyelmet arra, hogy a Duna Régió Stratégia vízgyűjtő szintű tematikája, hazánk teljes területét érinti, nem csupán a Dunával foglalkozik. A stratégia éves elnökségi feladatait 2025-ben Bosznia-Hercegovina látta el, majd januártól Bulgária koordinálja.
A megnyitót követően, Dr. Kovács Ádám, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) műszaki szakértőjének előadása következett, aki ismertette a JDS általános céljait, felépítését és különböző vizsgálatait. Hangsúlyozta, hogy a JDS, 6 évente megrendezésre kerülő, nemzetközi együttműködésen alapuló, nagyszabású tudományos vizsgálat, amelynek célja, hogy a Duna vízminőségi és ökológiai állapotát, illetve ezek kevésbé ismert aspektusait részletesen feltárja. A JDS monitoring kampánya közel egyidőben és egységes módszertan szerint történik, melynek során a nemzeti monitoringprogramok harmonizálására, ill. modern technológiák és módszerek tesztelésére is lehetőség nyílik. A felmérések fókusza igazodik a Duna legfontosabb vízminőségi kihívásaihoz, valamint a nemzetközi vízügyi előírások változásaihoz. A mérési eredményeket tudományos igényességgel, ugyanakkor közérthető formában teszik közzé, melyek szorosan hozzájárulnak a Duna-medence szintű és nemzeti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, vízügyi stratégiák kidolgozásához. A 2025. évi, ötödik JDS lebonyolításában valamennyi Duna-menti ország részt vett, a nemzeti szakértők mellett nemzetközi szakemberek és civil csoportok is közreműködtek. A Dunát és fontosabb mellékfolyóit 49 mintavételi ponton mintázták, továbbá 7 helyen talajvizet, ill. 10 szennyvíztisztító telepet is vizsgáltak. A mintavételek többsége 2025 nyári hónapjaiban zajlott. Alapvetően négyféle vizsgálat történt: hidrobiológiai, mikrobiológiai, kémiai és hidromorfológiai. 2025 őszétől folynak a laborvizsgálatok és az elemzések, a végleges JDS 5 jelentés 2026 végére várható.
Dr Kovács Ádám átfogó előadását követte Kovács Péter, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vízigazgatója, aki bemutatta a nemzeti szintű feladatokat a vizek jó állapotának elérése és fenntartása érdekében. Kiemelte, hogy az Európai Unió természet helyreállítási rendelete 25.000 km szabad folyású folyót irányoz elő 2030-ig, a 2025-ben elfogadott Alkalmazkodóképes Vízgazdálkodási Stratégia pedig 50 intézkedést tartalmaz (köztük a digitalizáció erősítését, a kutatás-fejlesztés és a beruházások fokozását a vízgazdálkodáshoz kapcsolódóan).
Ezt követően a rendezvény három kerekasztal beszélgetés mentén vezette végig a JDS-t érintő témákat.
A 2025. évi ötödik JDS felmérés tapasztalatairól szóló első panelben Tóth György István (Országos Vízügyi Főigazgatóság) kiemelte, hogy a mintavételi eljárás egy roppant komplex és bonyolult feladat volt, amelynek alkalmával biztosítani kellett, hogy az előkészítés során a biológiai és kémiai mintavételi és mérési metodikák oda-vissza megoszthatóvá váljanak, hogy hossz-szelvényben összevethető adatok szülessenek. Az is elhangzott, hogy a nemzetközi Duna felmérés egy, a világon egyedülálló felmérés, és nem ismert ehhez hasonlóan komplex vizsgálat. A JDS5 felmérésben mind a 14 dunai ország részt vett, a vízbázis szintű koordinációt pedig az ICPDR biztosította.
Dr. Csányi Béla hidrobiológus szakértő (aki a kezdetektől nemzeti szakértőként vett részt mind az öt felmérésben) makrozoobentosz, azaz vízfenéken élő makroszkopikus szervezetek méréséért, valamint teljes hosszanti mérésekért is felelt. Meglátása szerint kiemelt fontosságú az adatok minősége és azok összehasonlíthatósága, megbízhatósága. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna élővilága szegényedik, ennek ellenére például gyönyörű édesvízi garnélákat lehet találni a folyóban.
Prof. Ács Éva (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) 1984. óta vizsgálja a Dunát, alapvetően a fitobentosz (bevonatképző algák) élőlénycsoporttal a fókuszban. Az elmúlt években pedig kiemelt figyelmet fordított egy gyorsan fejlődő aspektusra, a környezeti vagy eDNS szerepére, amely egy gyors és objektív módszer többek között a fajösszetétel feltárására is. Magyarország vállalta, hogy az egész Duna szakaszon vizsgálja az eDNS-t, amelynek révén kiváló összehasonlító adatsor született az eredményekből. Hallgatói kérdésre elmondta, hogy ezt az élőlénycsoportot a mederfenéken nem mintázzák, ugyanis a fényviszonyok miatt ez a terület nem reprezentatív, elsősorban a parti zónában (jellemzően kövekről) történik a mintavétel.
Dr. Erős Tibor (HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet) a halak élőlénycsoportjának vizsgálata kapcsán kifejtette, hogy a JDS5 vizsgálat 7 magyarországi helyszínt tartalmazott. A halak felmérését 6-7 szakértő közreműködésével végezték nappal és éjszaka végzett gyűjtések keretében. A felmérés során a halakat kifogás után meghatározták és lemérték, majd visszaengedték; továbbá uszómintákat is vettek genetikai vizsgálatokhoz és minden helyről gyűjtöttek halakat kémiai szennyező anyagok meghatározása céljából. Összesen 39 halfaj 8946 egyedét gyűjtötték. Dr. Erős Tibor, rámutatott arra, hogy a korábbi felmérésekhez képest némiképp átalakulóban van a halállomány. Vannak olyan őshonos halfajok, amelyek állománya erősödött (pl. a védett leánykoncér, botos kölönte, harcsa), ugyanakkor kiemelte az idegen-honos busa-invázióját, mely fajnak számos tetemét is észleltek a folyóban. Azaz az utóbbi évtizedben pozitív és negatív irányú változások is megfigyelhetők a halállomány összetételében.
Dr. Lukács Balázs (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont) a makrofita, azaz szemmel látható/kézzel fogható vízi növényzet élőlénycsoport kapcsán kiemelte, hogy a makrofiták indikátorok és ezek vizsgálata során hidromorfológiai változások is tetten érhetőek voltak. Érdekes, hogy az ötödik vizsgálat után is felmerültek módszertani kérdések az országok között. Dr. Lukács Balázs, a vizsgálatok során. izgalmas, fajokban gazdag vizet észlelt és sok védett növényt talált.
A mérések kiértékelése, feldolgozása a 2026-os év feladata lesz, az eredmények publikálása pedig az év második felében várható.
A második panel keretében a szakértők a közösségi tudomány, valamint az ifjúság bevonását vitatták meg a hazai vizek állapotának vizsgálata kapcsán. A beszélgetés folyamán Jetzin Mónika, a Global Water Partnership Magyarország szakértője, Molnár Sára, az EU Duna Régió Stratégia Duna Ifjúsági Tanácsának tagja, Prém Krisztina, az Energiaügyi Minisztérium Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztályának vezetője, valamint Kozák Balázs, a Zöld XVII Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Városfejlesztési Egyesület elnöke mondta el véleményét és tapasztalatait a témában.
A második szekcióban a meghívott vendég-szakértőkkel arról beszélgettünk, hogyan lehet már a fiatalabb generációk körében is felhívni a figyelmet a tudatos természet és azon belül is vízvédelem fontosságára.
Jetzin Mónika kommunikációs és rendezvényszervező szakember, a GWP Magyarország programjain keresztül élményszerű módon hozza közelebb a fiatalokhoz a vízvédelem és a Duna szerepének megértését. Számos nemzetközi program szervezésében vett és vesz részt, lehetővé téve az iskolás korosztály számára, hogy bekapcsolja őket a tágabb, nemzetközi léptékű munkákba. Példaként az International Secretariat for Water – (ISW, magyarul Nemzetközi Vízügyi Titkárság), az European Youth Parliament for Water (EYPW, azaz, Európai Vízügyi Parlament) valamint Youth for Water and Climate (YWC -Fiatalok a Vízért és Klímáért) programokba való bekapcsolás fontosságáról és sikerességéről esett szó. .
Prém Krisztinának az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetőjeként, fő feladatai közé tartozik a Nemzeti Környezetvédelmi Program koordinálása, az uniós és nemzetközi környezetstratégiai feladatok ellátása, valamint számos környezeti nevelési program működtetése, mint például a 2001-ben indult, a vízfolyások minőségének egyszerű módszerekkel történő értékelésére épülő BISEL program is. A BISEL program részét képező többfordulós BISEL verseny keretében 2017 óta 400 általános és középiskolai csapat mérettette meg magát. A program keretében lehetőség nyílik a vízvizsgálat-képzésre a résztvevő pedagógusok számára, így a pedagógusok továbbképzéséhez is hozzájárul.
Molnár Sára, vízmérnök, ökohidrológus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktorandusza a Duna Ifjúsági Tanács keretében az elmúlt egy évben végzett tevékenységéről, a fiatal generáció élővizek védelmével kapcsolatos véleményével és ismereteivel foglalkozó több nyelven folytatott kérdőíves felmérésük előzetes eredményeiről számolt be. Emellett fontosnak tartotta a párhuzamosan működő és hasonló tematikájú ifjúsági kezdeményezések közötti kapcsolatfelvételt, az együttműködés erősítését, akár közös programok kidolgozását a közös és hatékonyabb érdekérvényesítés céljából.
Kozák Balázs, a 2016-ban alapított ZÖLD XVII Egyesület elnöke, elkötelezett lokálpatrióta. Környezetmérnök, környezetgazdász és urbanista háttérrel fejleszt és vesz részt nemzetközi Horizon, LIFE, Interreg projektekben, amelyekben igyekszik a helyi társadalom számára valóban értékes és hasznos eredményekre fókuszálni, minden esetben a helyi közösségek bevonásával. Erre kiváló példaként szolgált a Horizon Európa program által finanszírozott MICS (Measuring the Impact of Citizen Science) projekt keretében megvalósított Rákos-patak civil tudományos projektjük, ami ráirányította a Rákos-patak mentén lakók figyelmét a vízfolyás értékeire és az annak fejlesztésével kapcsolatos önkormányzati terveket is úgy tűnik sikerült érdemben befolyásolni a több szereplős párbeszéd eredményeként.
Az esemény harmadik, egyben záró beszélgetése a kapcsolódó nemzetközi projekteket hivatott bemutatni. A harmadik kerekasztal-beszélgetés középpontjában a vízminőségi kérdések és kihívások kezelése állt a nemzetközi projektek keretében.
A beszélgetés résztvevői, Dr Baranya Sándor (a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője), Dr. Clement Adrienne (a BME egyetemi docense, kutató), Dr. Ferencsik István (a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti központ kutatója, az UrbanBlueHealth Interreg együttműködés projekt menedzsere), Dr. Mikita Viktória (környezetmérnök, építőmérnök és hidrogeológus, a Miskolci Egyetem Víz-és Környezetgazdálkodási Intézetének docense), valamint Dr. Molnár Dávid Attila (a PET Kupa kezdeményezés társalapítója, folyótisztítási szakember; a MÜMÜ - Műanyag Műhely / River Litter Lab és a Popular Science Video Workshop ötletgazdája), voltak.
A harmadik panelbeszélgetés során hangsúlyozva lettráv, hogy a hordalék kulcsszerepet játszik a folyórendszerek természetes működésében, ugyanakkor a nem megfelelő beavatkozások és a klímaváltozás felboríthatják ezt az egyensúlyt. Szintén a BME nemzetközi projekt eredményeinek köszönhetően szó esett a Duna és más hazai vízgyűjtők veszélyesanyag-terheléséről, a mikroszennyezők és hagyományos szennyezőanyagok kockázatairól, valamint arról, hogy a korszerű monitoring rendszerek és nemzetközi kutatási projektek hogyan segítik ezek pontosabb feltárását és a szabályozás megalapozását. Külön hangsúlyt kapott a felszín alatti vizek védelme, illetve az, hogy akár távolabbi, határon túli környezeti problémák is jelentősen befolyásolhatják a Tisza és a Sajó jó ökológiai állapotát és ezzel kapcsolatban milyen vizsgálatokat végzett, illetve végeznek a Miskolci Egyetem szakértői. A beszélgetés másik fontos vonulata a társadalmi és egészségügyi kapcsolódásokra fókuszált. A városi folyami fürdőzés jövőjét vizsgálva a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szemszögéből fontos, hogy a vízminőség javítása nemcsak környezetvédelmi, hanem közegészségügyi kérdés is, amelyben a nemzetközi együttműködések (mint például az általuk vezetett UrbanBlueHealth projekt is) kulcsszerepet játszanak. A műanyagszennyezés kapcsán bemutatásra került, miként nőhet ki egy hazai civil kezdeményezésből, a PET Kupából – nemzetközi projektek támogatásával – szélesebb hatású mozgalom, és hogyan lehet az uniós trendeket a hazai oktatásba és szemléletformálásba beépíteni. Összességében a kerekasztal arra világított rá, hogy a JDS5 törekvéseit nagyban támogathatják a Horizon Europe és Interreg projektek.
A rendezvényt követően a résztvevőknek lehetőségük volt megtekinteni a Tanker Port Környezettechnológiai és Innovációs Kft. által a Duna fővárosi – a BME előtti – szakaszán működtetett Zöld Sziget platformot, ahol a hajókon keletkező szennyvíz és veszélyes hulladékok átvétele, biztonságos üzemanyag vételezés történik. A látogatást Hoffmann Pál, a Tanker Port ügyvezetője tartotta az érdeklődőknek.
Az elhangzott előadásokhoz kapcsolódó prezentációk a jobb oldali menüben érhetőek el.