A PA 5 területet Magyarország és Románia közösen koordinálja.

A PA 5 célkitűzései:

  • Az országhatárokon átívelő közös védekezés az árvizek ellen a Duna és mellékfolyói vízgyűjtőjén.
  • Az árvízi védekezéssel kapcsolatos programok végrehajtása,
  • Vízgyűjtő-gazdálkodás, árvízvédelmi tervezés és egyeztetett intézkedések összehangolása
  • A régió nem EU tag országainak bevonása az uniós árvízvédelmi együttműködésbe,
  • Az EU regionális fejlesztési és más támogatásainak összehangolása a Stratégia céljaival.

 

A terület fontosabb, magyar vonatkozású projektjei:

A PA5 2013-ban az extrém dunai árvizeket követő magas szintű politikai kezdeményezés hatására indította el a Duna Stratégia országaira kiterjedő árvízi felmérését. A 14 országot és több mint 60 intézményt felölelő konzultáció legfontosabb célja a 2013. évi dunai árvizek elleni küzdelemben érintett szervek tapasztalatainak összegyűjtése és a tapasztalatok alapján javaslatok kidolgozása, intézkedési tervben történő rögzítése volt. Az árvízi felmérés anyagai alapján elkészült Árvízvédelmi Intézkedési Program "Danube Region Operative Flood Management and Cooperation Programme" előzetes javaslata, mely jelenleg elfogadás alatt van az Irányító Testületben (Steering Group – SG).

A stratégia keretében több előrejelzést, kockázatelemzést, hatékony adatszolgáltatást szolgáló eszköz fejlesztésére és bevezetésére is sor került. Ezen kezdeményezések egyike az Európai Árvízi Figyelmeztető Rendszer (EFAS) kifejlesztése volt, annak érdekében, hogy fokozza Európa felkészültségét a nemzetközi vízgyűjtővel rendelkező folyókon.

Emellett a váratlan szennyezések esetén korai információszolgáltatást lehetővé tevő Duna-völgyi Regionális Riasztó Rendszer (Accident Emergency Warning System – AEWS) is telepítésre került. Az AEWS által minden olyan szennyezésről szóló információ rögzítése, feldolgozása és továbbítása kerül, melyek váratlan baleset folytán kerültek a vízfelszínre és melyeknek jelentős, határon átnyúló káros hatása lehet.

A Duna Régió Stratégia kínálta lehetőségek által az Európai Unión kívüli országok határvízi fejlesztése is megvalósulhat, például a Felső-Tisza régióban, ahol a közös, ukrán-magyar árvízvédelmi fejlesztési program keretében műszaki létesítmények fejlesztése mellett a szükséges védelmi szervezet és védelmi eszközrendszer korszerűsítése és bevetésre történő felkészítése is létrejöhet.

A vízügyi képzéssel foglalkozó intézmények szorosabb együttműködésének terve a Duna Régió Stratégia keretei között, melyet Magyarország kezdeményezett, lehetőséget biztosítana a Duna-medence oktatási intézményei közötti feladatmegosztás kialakítására, a terminológia egységesítésére, speciális szaktudás terjesztésére, valamint olyan országok bevonására, ahol jelenleg még nincs megfelelően szervezett közép- és felsőfokú vízügyi képzés.

 

A prioritási terület honlapja: http://www.danubeenvironmentalrisks.eu