PA 5 - Környezeti kockázatok kezelése

A PA 5 területet Magyarország és Románia közösen koordinálja.

A PA 5 célkitűzései:


A terület fontosabb, magyar vonatkozású projektjei:

A Dunán és mellékfolyóin az elmúlt közel húsz év alatt levonult árhullámok bebizonyították, hogy minden korábbi árvízvédelmi fejlesztés ellenére az árvízveszély továbbra is súlyos kockázatot jelent. A Duna 2013-as szélsőséges árvizei után a Külgazdasági és Külügyminisztérium Duna Régió Stratégia környezeti kockázatok kezelése prioritás terület (PA5) koordinációja nemzetközi árvízvédelmi igényfelmérést végzett a régióban. A felmérés eredményeként Duna Régió Operatív árvízkezelési és együttműködési programja (DR Oper&Cooper) került megfogalmazásra, melynek intézkedései a 14 Duna-ország által elfogadott Duna Vízgyűjtő Árvízi Kockázatkezelési Tervben is feltüntetésre kerültek. Az egyik ilyen intézkedés éppen ezért, a Duna-medencében az operatív árvízkezelési és polgári védelmi tervek (pl. evakuálási tervek és eljárások, rendelkezésre álló eszközök) összehangolását, koordinálását irányozza elő. A fenti célok végrehajtása érdekében a környezeti kockázatok kezelése prioritás terület magyar koordinációja a magyarországi Vízügyi Szolgálat és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint a Duna régió országaiból Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Románia közreműködésével elkészítette az operatív árvízkezelési tervek tanulmányát, ami tartalmazza a partnerek által megfogalmazott intézkedéseket, melyekkel a jövőben növelhető az országhatáron átívelő árvízi védekezés hatékonysága.

Az összefoglaló az alábbi linken érhető el: https://environmentalrisks.danube-region.eu/wp-content/uploads/sites/7/sites/7/2020/04/Study-on-operative-flood-management-plus.pdf

 

A PA5 a Globális Vízügyi Partnerség Kelet-Közép Európai szervezetével (Global Water Partnership Central Eastern Europe) közösen az aszályosság vonatkozásában tett lépéseket. Elkészült az aszály témakör viszgálatának tanulmánya különböző politikák mentén (Víz, Mezőgazdaság, Klímaváltozás, Természet, Biodiverzitás, Ipar, Szállítás, Vízenergia).

 

A stratégia keretében több előrejelzést, kockázatelemzést, hatékony adatszolgáltatást szolgáló eszköz fejlesztésére és bevezetésére is sor került. Ezen kezdeményezések egyike az Európai Árvízi Figyelmeztető Rendszer (European Flood Awareness System – EFAS) kifejlesztése volt, annak érdekében, hogy fokozza Európa felkészültségét a nemzetközi vízgyűjtővel rendelkező folyókon.

 

Emellett a váratlan szennyezések esetén korai információszolgáltatást lehetővé tevő Duna-völgyi Regionális Riasztó Rendszer (Accident Emergency Warning System – AEWS) is telepítésre került. Az AEWS által minden olyan szennyezésről szóló információ rögzítése, feldolgozása és továbbítása kerül, melyek váratlan baleset folytán kerültek a vízfelszínre és melyeknek jelentős, határon átnyúló káros hatása lehet. A témakörben előrelépést jelentett a váratlan szennyezési balesetekkel veszélyeztetett helyszínek (Accidental Hazard Sites - AHS) katalógusának összeállítása a Duna Régió országainak részvételével, annak érdekében, hogy azonosításra kerüljenek azok a területek, ahol kiemelt figyelmet szükséges fordítani a szennyezés elkerülésére.

 

A Duna Régió Stratégia kínálta lehetőségek által az Európai Unión kívüli országok határvízi fejlesztése is megvalósulhat, például a Felső-Tisza régióban, ahol a közös, ukrán-magyar árvízvédelmi fejlesztési program keretében műszaki létesítmények fejlesztése mellett a szükséges védelmi szervezet és védelmi eszközrendszer korszerűsítése és bevetésre történő felkészítése is létrejöhet.

 

A vízügyi képzéssel foglalkozó intézmények szorosabb együttműködése a Duna Régió Stratégia keretei között, melyet Magyarország kezdeményezett, lehetőséget biztosít a Duna-medence oktatási intézményei közötti feladatmegosztás kialakítására, a terminológia egységesítésére, speciális szaktudás terjesztésére, valamint olyan országok bevonására, ahol jelenleg még nincs megfelelően szervezett közép- és felsőfokú vízügyi képzés.

 

A Duna Régióban az egységes előrejelző rendszer kifejlesztésére kerül sor, amely lehetővé teszi az adatok gyors áramlását a Régió országai között, felgyorsítva és hatékonyabbá téve a felkészülést a katasztrófákra való reagálásra. A harmonizált adatcsere szükségessége, valamint a meder előrejelzési lehetőségeinek fejlesztése a hatékony védelmi stratégia nélkülözhetetlen része.

 

Az árvízi védekezés katasztrófavédelmi szempontjainak összegzése, beavatkozók hálózatának kiépítése és legjobb gyakorlatok azonosítása a cél továbbá szakemberek közösségének létrehozása A Duna Régió katasztrófakezelő polgári szerveinek, szakembereinek tapasztalatai és igényei alapján a polgári védelem területén történő együttműködés megvalósítása, a rendelkezésre álló eszközök és human kapacitás átjárhatóságának javítása.

 

Az elmúlt években megkezdődött a felhagyott Ankaszlatinai sóbánya állapotfelmérésére. A fő cél egy megfigyelő rendszer előkészítése, amely támogatja az illetékes hatóságok döntéshozatali folyamatait a bányászati terület környezeti szempontból fenntartható módon történő felhasználásáról. A konkrét cél a környezet állapotának felmérése, a monitoring rendszer optimalizálása és a nyilvánosság tájékoztatása a környezeti problémáról.

Az PA5 támogató levelet (Letter of Recommendation - LoR) kapott projektek listája az alábbi linken található: https://environmentalrisks.danube-region.eu/projects/pa5-letter-of-recommendation-lor/

 

Magyar Társkoordináció

Külgazdasági és Külügyminisztérium

Dr. BALATONYI László

prioritás területi koordinátor

 

Román Társkoordináció

Ministry of Environment, Waters and Forests

Gheorghe CONSTANTIN

prioritás területi koordinátor

 

További részletes információk a prioritási terület angol nyelvű honlapján érhetőek el: https://environmentalrisks.danube-region.eu/ 

Menü

Duna Régió Stratégia

Navigáció