2019. május 30-án került sor a DTP-JOINTISZA projekt záró konferenciájára, ahol a megnyitó beszédeket követően a projekt munkacsomagjainak vezetői mondták el a főbb eredményeket és hívták fel a figyelmet a legfontosabb jövőbeli feladatokra. A Záró Konferencián mintegy 80 szakértő vett részt az öt Tisza országból.
A DTP-JOINTISZA projektben a Külgazdasági és Külügyminisztérium, partnerként vett részt, képviselve az EU Duna Régió Stratégia két vonatkozó szakmai területét, a vízminőségi és környezeti kockázatok témaköreihez kapcsolódóan.
A május 30-i záró rendezvényen tartott beszédében Dr. Oroszi Viktor, az EU Duna Régió Stratégia nemzeti koordinátora méltatta a közös együttműködés eredményeit, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra a számos jövőbeli feladatra is, mely a projekt keretében elkészült vízgyűjtő gazdálkodási tervben megfogalmazásra kerültek.
Az aktualizált Integrált Tisza Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (ITVGT) alapján elmondható, hogy a szerves szennyezések jelentős részét, a városi szennyvíz-ágazat eredményezi. Fontos, hogy a következő években azok a települések, amelyek már rendelkeznek kiépített csatornahálózattal, de megfelelő szennyvíztisztító rendszerekkel még nem, kiemelt figyelmet kapjanak, illetve a régió agglomerációinak 40%-án a szennyvízgyűjtő hálózatok is elkészüljenek. Ezen a területen, az EU-n kívüli tagállamok - Ukrajna és Szerbia is komoly beruházásokat terveznek 2021-ig: céljuk korszerű szennyvíztisztító telepek kiépítése. Az országok képviselői azonban leszögezték, hogy a beruházáshoz szükséges pénzügyi háttér biztosítása komoly kihívás. A jövőbeli infrastruktúrákat pedig úgy kell kialakítani, hogy azok hosszú távon is fenntarthatók legyenek.
A tápanyag terhelés legjelentősebb forrása a mezőgazdasági tevékenység. A jövőben fontos feladat a mezőgazdasági és a vízügyi szektor közötti párbeszéd megerősítése a közös érdekek egyeztetése mentén.
A vízgyűjtő gazdálkodási terv ugyancsak nagy hangsúlyt fektet a vízminőségi és a vízmennyiségi kérdések integrálására is, így a vízhiány/aszály, az árvizek/belvizek illetve klímaváltozás kérdéskörére. A tervben feltüntetett adatok alapján elmondható, hogy a jövőben felhasználásra tervezett teljes vízmennyiségnek (öntözés, egyéb mezőgazdasági felhasználás, közüzemi ellátás, ipari vízellátás és egyéb felhasználások) csupán 54%-a a jelenlegi vízfelhasználás, ezért fontos, hogy az öt ország összehangoltan kezelje a vízfelhasználásokkal kapcsolatos hosszú távú terveit (kiemelten az öntözést).
Fontos jövőbeli kihívás az aszályos/árvizes időszakok előrejelzése is és azok hatékony kezelése. Ehhez azonban elsődleges fontosságú egy egységes aszály előre-jelző rendszer kiépítése. Ebben segítséget jelenthet más, a témával foglalkozó és a Tisza vízgyűjtőt érintő projektek eredményeinek felhasználása (DriDanube, DAREFFORT, WateratRisk, stb.).
A ITVGT felhívja a figyelmet arra is, hogy a felszín alatti vízszint csökkenését a túlzott vízkitermelés okozza, mely sok esetben nem szabályozott/ ellenőrizetlen kutakból történik.
Világszintű probléma a műanyag hulladékok nagyarányú terjedése és a vízi ökoszisztémákban történő felhalmozódása. Ez a probléma kiemelten jelenik meg a Tisza vízgyűjtőn is, mivel a Felső-Tisza területén nem megfelelő műszaki körülmények között, vagy illegális hulladéklerakókban tárolt háztartási hulladék kerül a vizekbe, komoly esztétikai és vízminőségi problémát is okozva. A JOINTISZA projekt erre a (már 2011-ben, az első ITVGT-ben is hangsúlyozott) problémára kívánta felhívni a figyelmet akkor, amikor 2018-ban, egy nemzetközi hajóval csatlakozott a PET Kupához, amelynek keretében a résztvevők több, mint 10 tonna hulladékot gyűjtöttek össze hat nap alatt, a Tisza 74 kilométeres szakaszán. Fontos tehát, hogy már az aktualizált terv megírása során, a JOINTISZA projekt keretében hangsúlyozva lettek azok a lépések és erőfeszítések, melyek a műanyaghulladék problémáinak közös leküzdésére, a tudatosság növelésére és nemzetközi nyilvános rendezvények megszervezésére irányultak.
Dr. Oroszi Viktor, záró mondataiban hangsúlyozta, hogy bár a JOINTISZA projekt hamarosan végéhez ér, a közös feladatok és célkitűzések megvalósítása csak most kezdődik és az elkövetkező évek nagy kihívása lesz.
A zárókonferencia előtt az öt tiszai ország képviselői a szolnoki Rózsaparkban öt tiszafa elültetésével hívták fel a figyelmet a Tisza vízgyűjtő területén szükséges együttműködés fontosságára.