A PA 4 területet Magyarország és Szlovákia közösen koordinálja.
A PA 4 célkitűzései a Duna Stratégia 2020-ban megújult Cselekvési Tervével összhangban:
A terület nevesített akciói:
1. VESZÉLYES ÉS MEGJELENŐ ANYAGOK: A veszélyes anyagokból származó vízszennyezés megfigyelésének, megelőzésének és csökkentésének előmozdítása (nevezetesen az EU prioritást élvező anyagok, valamint a Duna-medencére jellemző szennyező anyagok jelöltjei és egyéb, például mikro-műanyagok, gyógyszerek.)
2. SZENNYVÍZ: A városi szennyvíztisztító létesítmények építéséhez, korszerűsítéséhez, karbantartásához és rehabilitációjához kapcsolódó jelentős beruházások fokozásának ösztönzése, valamint a szennyvíz alternatív gyűjtésének és kezelésének elősegítése a kis vidéki településeken, ideértve a Duna-medence teljes regionális és helyi szintű kapacitásépítési intézkedéseit.
3. VÍZ ÉS MEZŐGAZDASÁG: A diffúz szennyezés megelőzése és csökkentése, a tápanyag-visszatartás, az intelligens öntözés és a víz újra felhasználásának elősegítése, a mezőgazdaságért és a környezetért felelős hatóságok közötti párbeszéd és együttműködés aktív folyamatának előmozdítása és fejlesztése annak biztosítása érdekében, hogy intézkedéseket hozzanak a diffúz szennyezés és az intelligens vízfelhasználás biztosítása.
4. IVÓVÍZ: A vízkészletek és az ivóvízellátás védelmével kapcsolatos tudáshiány csökkentésére irányuló intézkedése támogatása.
5. VÁNDORLÓ HALAK: A halak vándorlását lehetővé tevő intézkedések előmozdítása a Duna-medencében.
6. ÉGHAJLATVÁLTOZÁS: Az éghajlatváltozás hatásainak alkalmazkodásának előmozdítása a vízminőség és -mennyiség szempontjából.
7. ESZKÖZÖK: Az együttműködés fokozása, a tudás és az információcsere növelése.
A PA4 terület számos vízgazdálkodási kérdéssel kapcsolatos projekt megszületését segítette anyagi vagy szakmai, politikai oldalról, illetve együtt- működött azok megvalósításában, továbbá segíti eredményeik népszerűsítését a Duna régióban és azon túl. A projektek különféle ágazati területekkel foglalkoznak és szinergiákat keresnek, egyebek között a földhasználat irányításával a vízkészletek védelme érdekében; a folyóvízi hordalékkezelés kérdéskörével a Duna mentén; integrált vízgyűjtő és árvízkockázat-kezelési terv kidolgozásával a Tisza vízgyűjtőjére. https://waterquality.danube-region.eu/wp-content/uploads/sites/13/sites/13/2019/11/Success_Stories_2017-2019_vegleges_compressed.pdf
A terület fontosabb, magyar vonatkozású eredményei, illetve „zászlóshajó” projektjei:
A tiszai cián és nehézfém katasztrófák óta európai szinten is nyilvánvalóvá vált a vízszennyezések megelőzésének, korai felismerésének és a hatékony kárelhárításnak a jelentősége. Ennek tükrében jelentős eredmény, hogy a Stratégia országai döntöttek egy egységes, a Duna-vízgyűjtőt lefedő, modell területként elsőként a Tisza vízgyűjtőn megvalósított vízminőség védelmi megfigyelő- és korai riasztó rendszer létrehozásáról. A rendszer specifikációját a DRS koordinációs rendszer készítette elő 2013-ban. Ugyanebben az évben Magyarország felajánlotta, hogy a Nemzetközi Duna Bizottság (ICPDR) keretében működő Tisza Csoport koordinációs feladatait felvállalja. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezdeményezésére - a felajánlás következményeként - a szolnoki székhelyű Közép- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon létrejött egy Tisza Iroda 2014-ben, kijelölt koordinátorral.
Az öt tiszai ország 2017. január 1-én kezdte el megvalósítani a Duna Transznacionális Program támogatásával a „A vízgazdálkodási tervezési és árvízi kockázat kezelési folyamatok összehangolásának erősítése a Tisza folyó ökológiai állapotának javítása érdekében”, című JOINTISZA projektet, amelynek legjelentősebb eredménye az Integrált Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálati tervének elkészítése volt. 2019 szeptember 26-án Budapesten került sor a Tisza Együttműködési Szándéknyilatkozat miniszteri szintű elfogadására. A JOINTISZA projektet az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezette a PA4 prioritásterületi vezető személyes koordinációjával, továbbá a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság látott el benne fontos szakmai feladatokat.
A Duna országok a DRS támogatásával egy Duna vízgyűjtő hordalék menedzsment projekt (DANUBESEDIMENT) létrehozása mellett döntöttek, a megvalósításért felelős konzorcium élére a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) került. A hordalék projektjavaslat kialakításában Magyarország vezető szerepet töltött be és a Magyarország által felajánlott 1 millió Ft összegű támogatás fontos hozzájárulást jelentett. A projekt a Duna Transznacionális Program támogatásával sikeresen lezajlott 2017 és 2019 között. A projekt célkitűzése az integrált vízgyűjtő gazdálkodás elősegítése Duna vízgyűjtő szinten és elsődleges célja, hogy a hordalék egyensúly témakörben választ adjon a jogszabályalkotóknak és érdekelt szakembereknek, és a vízgyűjtő gazdálkodási tervezés soron következő fázisában megfelelő alapot biztosítson a további intézkedések megfogalmazásához.
A prioritási terület honlapja: https://waterquality.danube-region.eu