Magyarország megőrizte vezető helyét a Duna Régió Stratégiában

Publikálva: 2015. március 2.

Joó István, a Duna Régió Stratégia végrehajtásért felelős miniszteri biztos az Országgyűlés Európai ügyek bizottságában számolt be a Stratégia keretében elért magyar eredményekről.

A makro-regionális koncepciókról szólva a miniszteri biztos kifejtette, hogy azoknak egyre nagyobb jelentősége van, hiszen a Balti-tengeri és a Duna Stratégia után, 2014-ben az Adriai és jón-tengeri Stratégia is elfogadásra került, továbbiak pedig előkészítés alatt állnak. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az országok látják az értelmét az ilyen típusú együttműködésnek, azaz egy adott ország-csoportra jellemző problémák közös feltérképezésének és megoldási javaslatok kidolgozásának. 

Az általános eredményekről szólva a miniszteri biztos kiemelte: Magyarország megőrizte vezető szerepét az együttműködésben, az általa irányított energia terület tevékenysége pedig a legjobb értékelést kapta Brüsszeltől. A konkrét eredményekről szólva a miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy számos magyar vezetésű projekt kidolgozása kezdődött meg a Duna Stratégia támogatásának köszönhetően, többek között az energetika és a vízgazdálkodás témakörében. A miniszteri biztos kiemelte továbbá a szolnoki Tisza Iroda tavaly novemberi átadásának jelentőségét, vagy éppen a magyar vezetés mellett kidolgozott Duna Régió Árvízvédelmi Intézkedési Program fontosságát. Ez utóbbival kapcsoltban a miniszteri biztos rámutatott, hogy az országok felismerték a regionális együttműködés jelentőségét a kérdésben, hiszen az ilyen típusú kihívások nem ismernek országhatárokat.

Joó István emlékeztetett, hogy Magyarország számára a Stratégia keretei között is kulcsprioritás a nem EU-s országok integrációs törekvéseinek támogatása. Mint azt elmondta:”éppen ezért valósítottunk meg energetikai tárgyú képzési programot Moldovában és ezért kezdjük meg bosnyák árvízvédelmi szakértők képzését is.”   A miniszteri biztos kifejtette, hogy az ilyen tudástranszfer projektek nem csak a magyar tapasztalatok átadására adnak lehetőséget, hanem – összhangban a külgazdasági célkitűzésekkel – az adott piacokon teret nyitnak a releváns magyar vállalkozások számára is.

Menü

Duna Régió Stratégia

Navigáció