Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) égisze alatt működő Fenntartható Fejlődés Magas Szintű Politikai Fórum 2020. évi eseményeinek margóján, a Japán kormány szervezésében, valamint Finnország, Magyarország és Tádzsikisztán missziói, az UNDRR az UNU, az UNCRD és HELP társszervezésében került megrendezésre 2020. július 7-én ’A vízzel kapcsolatos katasztrófakockázat-csökkentés COVID-19 pandémia során’ elnevezésű virtuális konferencia.
A rendezvény lehetőséget adott a tagállamok és más érdekelt felek számára, hogy a COVID-19 járvánnyal összefüggésben a vízhez kötődő katasztrófa kockázat csökkentés (disaster risk reduction - DRR) kérdéseit megtárgyalják. Megvitathatták, hogyan tehetők azonnali intézkedések az egyidejűleg fellépő katasztrófák kezelése érdekében, szem előtt tartva a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) és az Agenda2030 keretrendszer céljainak elérését. A COVID-19 és a vízzel kapcsolatos katasztrófák válságkezelését is integrált módon kell végrehajtani globális, országos és helyi szinten, figyelembe véve az egymáshoz kapcsolódó válságok társadalmi, környezeti és gazdasági szempontjait. Ilyen értelemben egy vízgyűjtő terület például alkalmas egység lehet az ilyen együttes válságok regionális szinten történő kezelésére és a kockázat csökkentési tevékenységek fentartható fejlődési célokkal történő összekapcsolására.
Az esemény résztvevőit AKABA Kazuyoshi, Japán Földművelésügyi, Infrastrukturális, Közlekedési és Idegenforgalmi Minisztérium (MLIT) minisztere üdvözölte videó üzenetében. Emlékeztette a résztvevőket a klímaváltozásból fakadó, vízhez fűződő katasztrófák számának konstans emelkedésére, valamint felvázolta Japán az esemény napján, július 7-én elfogadott új vízgyűjtő-gazdálkodási koncepcióját.
Han Seung-soo, Dél-Korea volt miniszterelnöke, a HELP elnöke ismertette a legfőbb vízhez kapcsolódó katasztrófákat, majd kiemelte azok közegészségügyi kockázatait, pl. a hurrikánok, áradások tekintetében – utóbbi kapcsán az idei kelet-indiai áradásokat hozta fel például, ahol az árvíz drasztikusan megemelte a térség COVID-fertőzöttjeinek számát. Megemlítette továbbá, hogy a HELP 2020. augusztus 19-án nemzetközi virtuális konferenciát szervez.
Bogyay Katalin nagykövet asszony – Magyarország állandó képviselője az ENSZ-nél – felszólalásában elsőként részvétét fejezte ki Akaba Kazuyoshi-nak, a témáért felelős japán miniszternek a rendezvényt megelőző nap történt áradások miatt életét vesztő több mint 40 áldozat kapcsán. a japán Kyushu-ban a közelmúltban történt árvizek kapcsán hívta fel a figyelmet a téma aktualitására. Kiemelte továbbá a téma nemzetközi biztonságra gyakorolt hatását is. A tiszta ivóvízzel való ellátottság és a katasztrófakockázatok csökkentésének fontossága mindig is egyik prioritása volt Magyarország fejlesztésének, a gazdasági partnerségek ösztönzésével és a fenntartható projektek elindításával. Elmondta, hogy a magyar bilaterális Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési tevékenység kiemelt figyelmet fordít a vízhez és szanitációhoz fűződő fejlesztési programokra: a tavalyi évben 30 SDG6-hez kapcsolódó projekt valósult meg többek között a Nyugat-Balkánon, Afrikában és Ázsiában.
Mami Mizutori, az ENSZ-főtitkár vízügyi katasztrófaelhárítási különmegbízottja (UNDRR) beszédében felhívta a figyelmet, hogy a koronavírust megelőző időszakban a legsúlyosabb katasztrófának a vízhez kapcsolódó katasztrófák számítottak, addig sajnálatos módon ennél is jelentősebb a koronavírus áldozatainak száma. Ezért a UNDRR újragondolva eddigi prioritásait célul tűzte ki, hogy a járványokra való felkészültség részét képezze a nemzeti katasztrófavédelmi terveknek – ezért 2020. október 13-án, a Nemzetközi katasztrófavédelmi napon tartott konferencián ez a téma kerül majd középpontba.
Az előadók közül Riitta Oksanen, a finn külügyminisztérium Fejlesztési Politikai Főosztályának főigazgató-helyettese elmondta, hogy a hasonló járványok megelőzése szempontjából hosszú távú megoldásokra kell törekedni – ezért a finn Vízhez Fűződő Fejlesztési Stratégia a hosszú távon fenntartható vízügyi beruházásokat részesíti előnyben.
Magyarország képviseletében Kovács Péter a Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a COVID-19 világjárvány miatt a biztonságos és elegendő vízellátás, valamint a megfelelő higiéniai szolgáltatások kulcsfontosságúak az emberi egészség védelme és az életmentés szempontjából. Beszélt a határokon átnyúló megközelítés fontosságáról a vízgazdálkodásban, de az árvízkockázat kezelésében is. Ezt követően ismertette hazánk vízügyi kihívásait, vízgyűjtő-gazdálkodási együttműködéseit, majd árvízvédelmi és aszálykezelési stratégiánkat.
Ezt követően Perge Kinga a Külgazdasági és Külügyminisztérium szakértője előadásában beszélt az EU Duna Régió Stratégia környezeti kockázatok prioritási területről (EUSDR PA5) és annak katasztrófakezeléssel kapcsolatos tevékenységeiről, valamint gyakorlati példákon keresztül szemléltette a felkészültség javítását célzó intézkedéseket. Hangsúlyozta a katasztrófák, járványhelyzetek alkalmával beavatkozó szervek folyamatos továbbképzésének fontosságát, ami távoktatási módszerekkel érhető el leginkább. Ennek elősegítése érdekében a PREP-R projektben a SkillDict Zrt. koordinálásával és az EUSDR PA5 támogatása mellett adaptív e-learning megoldások kerülnek kidolgozásra egy fenntartható tréning program keretében, ami különböző e-learning modulokat tartalmaz (pl. az orvosi támogatás terén). Az ismeretek valós élethelyzetekben való tesztelése szintén fontos tevékenységnek tekinthető a Duna régióban, ezért az EUSDR PA5 nagyszabású árvízvédelmi gyakorlatot szervezett 2019-ben a Tiszán, ahol sürgősségi orvosi csapatok is jelen voltak. Az ilyen – legközelebb 2020 októberében a Száván tervezett – gyakorlat alkalmat biztosít arra, hogy javuljon a felkészültség a vízgyűjtő szintjén a lehetséges fertőző betegségekkel szemben is, amelyek az áradások során meglehetősen gyakoriak. A katasztrófakezelő szervek felkészültségének további javítása érdekében az EUSDR PA5 egy szakértői hálózatot is létrehozott 2019 folyamán. A nemzetközi Katasztrófakezelési Munkacsoport (DM WG) fő célja egyebek mellett a Duna régió katasztrófakezelésben érintett szereplői közötti együttműködés megerősítése, a határon átnyúló katasztrófaelhárításban résztvevő polgári védelmi, valamint mentőszervezetek felkészültségének elősegítése minimum standardok megalkotásával.
A rendezvény végén annak legfontosabb megállapításait és a továbblépés lehetőségeit Taikan Oki professzor, az ENSZ Egyetem (UNU) rektorhelyettese összegezte.
Az eseményről készült felvétel itt tekinthető meg.
A magyar szakértők előadásai pedig innen tölthetők le.