2011. október 24-26-án Gdanskban került megrendezésre a Balti-tengeri Stratégia második Éves Fóruma, melyen beszédet mondott Johannes Hahn, Regionális Politikáért felelős biztos. A megjelentekhez szóló köszöntőt, és a lengyel szervezőknek valamint Gdansk városának mondott köszönetét követően kijelentette, hogy a Balti tengeri Európai Uniós Stratégia egy kísérlet, melyet mint új makro regionális programot érdeklődve figyelnek a szomszédos országok.
A Balti Stratégiáról szóló első hivatalos jelentést idén bocsátotta ki az Európai Bizottság, melyben számos új projekt mellett megjelennek már régóta futó, vagy korábban stagnáló, de újraélesztett projektek. Hahn biztos ezek közül a BalticDEAL nevű projektet emelte ki, melyet gazdálkodók indítottak, az algavirágzás visszaszorítására, az eutrofizálódás meggátlása érdekében. A projekt egyediségét és Stratégiába illeszkedését bizonyítja, hogy hidat képez a környezetvédelem és a mezőgazdaság között, elősegíti a szektorok közötti együttműködést, mely megfelel az Akciótervben megfogalmazott törekvéseknek. A projekt célja a Balti tengeri területek környezeti állapotának javítása költséghatékony eszközökkel, anélkül hogy negatív hatások érnék a mezőgazdaság versenyképességét vagy termelését. A program stratégiai célja tovább csökkenteni a mezőgazdaságból a Balti tengerbe szivárgó tápanyagokat. A BalticDEAL támogatja a fenntarthatóságot célzó mezőgazdasági-környezeti módszerek, tapasztalatok cseréjét, keretein belül kísérleti projektek indulnak, valamint mintagazdaságokat hoznak létre, ahova tanulmányutakat is szerveznek.
Hahn biztos megjegyezte, hogy igazi sikert csak közös erőfeszítéssel, a nem EU tagállamok aktív közreműködésével érhetnek el. Különös megelégedettségére szolgált Oroszország rendkívül építő jellegű együttműködése.
Az osztrák biztos kijelentette, hogy amint az a jelentésből kitűnik, maradtak még kihívások. A Startégiát kigondolni és megtervezni a könnyebbik rész volt. Ez az a pillanat, amikor nem szabad hátradőlni és azt várni, hogy a Program majd fennmarad és fut magától. Hahn biztos felhívta a figyelmet arra, hogy szükség van egy szemléletbeli váltásra, a régiós szinten gondolkodásra. Részben ezen, részben pedig a megfelelő források a Stratégia céljaihoz rendelésén múlik a Balti térség sikere.
Hahn biztos szerint komoly kihívást fog jelenteni a Stratégia végrehajtásához szükséges megfelelő személyzet biztosítása. A közigazgatás a legtöbb országban rendkívül leterhelt, nem volna kívánatos, hogy a Stratégia végrehajtása a nemzeti közigazgatás költségére valósuljon meg. A Stratégia céljai és a nemzeti vagy régiós prioritások között nem szabad hogy ellentmondás legyen, azonos irányba kell mutatniuk. Az együttműködés mindenkinek jól felismert érdeke, ehhez azonban szemléletváltás szükséges. Az Uniós regionális politika reformja teljes mértékben az eredményorientált szemlélet kialakítását célozza. „Tudnunk kell hova akarunk eljutni, és hogyan fogjuk mérni a fejlődést. Ha előre meghatározzuk az elérni kívánt célokat, tisztábban látjuk majd hogyan haladjunk feléjük.” – mondta Johannes Hahn, és kis számú, precízen megfogalmazott cél kitűzését javasolta. Az indikátorok meghatározásakor fontos, hogy legyen egy rögzített alapállapot és kimutathatók legyenek az elvárt pozitív hatások.
Beszéde végén Hahn európai biztos emlékezetett, hogy a Balti Régió Stratégia egy önkéntes, spontán kezdeményezés a térség államainak részéről, melyben elkötelezték magukat a szorosabb együttműködésre. A Stratégia és vele együtt a tagországok akkor fognak fejlődni és növekedni, ha az elhatározás a változtatásra töretlen, és mindenütt jelent van. Hahn leszögezte, hiszi, hogy ez mindenütt így van, azonban biztosítanunk kell, hogy a jó törekvések makacs tényekké váljanak, különben a magas elvárások melyeket a Stratégia támasztott, kiábrándítóan távolra kerülhetnek.