Az uniós kül- és Európa-ügyi miniszterek támogatják a magyar elnökség romapolitikára és Duna-stratégiára vonatkozó elképzeléseit, derült ki az Általános Ügyek Tanácsának 2011. január 31-i brüsszeli ülésén. Ez volt az első alkalom, hogy az uniós miniszterek intézményes keretek között, konkrét megoldást kerestek a romaintegráció problémájára.
2011. január 31-én az Európai Unió kül- és Európa-ügyi miniszterei találkoztak Brüsszelben. A Tanács ülésén elnöklő Martonyi János magyar külügyminiszter beszámolt kollégáinak arról, hogy milyen ütemezést javasol az elnökség az európai romastratégia elfogadására.
Európai romapolitika kidolgozására van szükség
A tagállamok támogatták az elnökség elképzelését: az Európai Bizottság áprilisban ismerteti javaslatát a tagállami romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerére vonatkozóan, melyet a Tanács négy formációja is megvitat, majd a foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős tanács ad ki a témában zárónyilatkozatot májusi ülésén. A folyamat utolsó állomásaként az Európai Tanács júniusi ülésén adná áldását a romastratégiára.
Az uniós tagállamokban összesen mintegy 10-12 millió roma él, ezzel ők alkotják Európa legnagyobb kisebbségét. Nagy részüket társadalmi kirekesztés, diszkrimináció, szegregáció és mélyszegénység sújtja. A magyar elnökség a Tanács ülésén hangsúlyozta: a romák helyzetének megváltoztatására nem elegendő pusztán a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére irányuló intézkedéseket meghozni. Olyan európai politika kidolgozására van szükség, amely hatékonyan elősegíti a romák társadalmi és gazdasági szempontú befogadását.
Különösen fontos szerepet játszhat ebben az Európa 2020 stratégia szociális pillére, amelyen belül fontos helyet kap a szegénység elleni küzdelem is. Magyarország azt szeretné, ha a tagállamok nemzeti reformprogramjaikban is előtérbe helyeznék a romák integrációjának szempontjait.
A problémák megoldása nem csak egy-egy ország, hanem az egész Unió számára fontos politikai prioritás. A tagállamok eddig is felhasználhattak közösségi forrásokat a romaintegráció céljára, de idáig nem létezett olyan egységes keret, amely meghatározná a szükséges intézkedéseket, és amelyhez igazodva a tagállamok saját, romaintegrációs stratégiájukat is kidolgozhatnák.
Duna-stratégia: az elnökség tapasztalatokra épít
Pozitív fogadtatásban részesült az elnökség másik prioritása, a Duna Régió Stratégia is. A Bizottság 2010. december 8-án mutatta be a stratégia tervezetét. A Tanács január 31-i ülésén a 26 tagállam miniszterei megismerhették az elnökség erre vonatkozó javaslatait. Martonyi János ismertette az elfogadás menetrendjét, és rámutatott: a magyar elnökség eltökélt szándéka, hogy az Európai Tanács júniusi ülésén már csak a formális jóváhagyásra legyen szükség, és azonnal megkezdődhessen az intézkedések végrehajtása.
A magyar elnökség úgy véli, az EU első makroregionális stratégiája, a Balti-tengeri stratégia egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a siker kulcsa a megvalósításban rejlik. Éppen ezért az elnökség már az elfogadási folyamattal párhuzamosan mindent előkészítene annak érdekében, hogy a lengyel elnökség kezdetekor a végrehajtás „repülőstarttal indulhasson”, mondta a miniszter.
A találkozón tapasztalt pozitív fogadtatás ebből a szempontból bíztató kezdet. Az unió regionális ügyekért felelős biztosa, Johannes Hahn ráadásul már február 3-án kijelöli az egyes prioritási területek koordinátorait, vagyis azokat a tagállamokat, amelyek ezen célok megvalósulásáért felelnek, így az első projektekről hamar megkezdődhet az egyeztetés.
A Duna-régió stratégia 14 érintett országa között hat nem uniós tagállam van. Martonyi külügyminiszter hangsúlyozta, ez nem csak a régiók közti szomszédsági kapcsolatok erősítését szolgálhatja, hanem tovább erősítheti az EU és a Nyugat-Balkán országai között fennálló integrációs kapcsolatokat. „Közelebb viszi az uniót állampolgáraihoz és előmozdítja a harmadik országokkal való együttműködést” - emelte ki az ülést elnöklő miniszter.
EU-csúcs: fókuszban az energia és az innováció
A napirend kiemelt fontosságú eleme volt az Európai Tanács február 4-i ülésének előkészítése is. Az lesz az unió történetében az első tematikus csúcstalálkozó: az energia és az innováció áll a napirend középpontjában.
Martonyi János a Tanács ülésén emlékeztetett, a magyar elnökség prioritásként kezeli a közös energiapolitika kialakítását, és az ezzel kapcsolatos kulcsfeladatok sikeres ellátását - a közös energetikai piac és az energiabiztonság , valamint a tagállami energia-infrastruktúrák összekötésének előmozdítását.
A magyar elnökség értésre adta, osztja az Európai Tanács állandó elnöke, Herman Van Rompuy álláspontját: az innováció a versenyképesség megőrzését és az olyan társadalmi problémák megoldását is elősegíti, mint amilyen a társadalmak idősödése, az energiaforrások beszűkülése vagy a klímaváltozás.
A Tanács ülését követő sajtóértekezleten kérdésre válaszolva a magyar külügyminiszter megerősítette, hogy a február 4-i EU-csúcs fő témája az energia és az innováció lesz. „Természetesen az állam- és kormányfőknek lesz lehetőségük arra, hogy más témákat is megvitassanak. Nem gondolom, hogy mentőcsomagokról lenne szó, inkább arról tárgyalnak majd, hogyan lehet a gazdaságot talpra állítani” – fogalmazott Martonyi.