A Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából a Duna Régió Stratégia vízminőség prioritásterület (PA4) koordinálásában a TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft. elkészítette a „szennyvíziszap kezeléséről a Duna régióban”- című, hiánypótló tanulmányát. A tanulmány készítéséhez segítséget nyújtott a PA4 14 ország szakértőiből álló Irányító Testülete, továbbá a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság és a Nemzetközi Száva Bizottság szakértői is. A tanulmány részletesen bemutatja a szennyvíziszap kezelésre vonatkozó európai szabályozást és az egyes dunai országok gyakorlatát, a szennyvíziszap kezelésével kapcsolatos problémákat és az elérhető legjobb gyakorlatokat.
A tanulmány rámutat, hogy az szennyvíziszap gazdálkodásnak számos olyan eleme van, amelyekkel kapcsolatban hiányosak az információk, különösen nemzetközi szinten. Ugyanis amíg a Duna régió néhány országában nincsenek rendelkezésre álló adatok a szennyvíziszap termeléséről és kezeléséről, néhány országban már stratégiákkal rendelkeznek (mint például hazánk is) és jogszabályokat dolgoztak ki és/vagy vizsgálnak felül. Emellett a szennyvíztisztítás gyorsan fejlődik az alvizi – elsősorban az európai uniós csatlakozás előtt álló – országokban, ami komoly kihívások elé állíthatja azokat a jövőben. Továbbá, az alkalmazott technológiák eltérnek a régióban, és nemzeti definíciók korlátozásokkal alkalmazhatók. Ugyanakkor az új szennyvíztisztító telepek, új technikák és technológiák megjelenésével és beruházásaival az iszapkezelés fókusza és hatékonysága jelentős változásokon megy keresztül. A mezőgazdasági iszappal kapcsolatos problematika hasonló, azonban a kapcsolódó adatok és a bevált gyakorlatok kis számának köszönhetően ismereteink hiányosságainak kitöltése elsődleges fontosságú az e téren kialakult helyzet javítása érdekében. A változó körülményeket és a várható jövőbeli tendenciákat figyelembe kell venni a szennyvíziszap kezelés bármilyen további fejlesztése során a Duna régió szintjén.
A tanulmány ismerteti, hogy a közösségi jogszabályok szerint a szennyvíziszap kezelése nemzeti hatáskörbe tartozik. Az országok különböző módszereket fejlesztettek ki az iszapkezelésre, az új trendeket azonban a változó közösségi stratégiákkal és ajánlásokkal, valamint a technológiák fejlődésével összhangban látják. A DRS szerepe ezekben a folyamatokban releváns lehet az iszapkezelő rendszerekbe történő befektetésekre és azok üzemeltetésére irányuló erőfeszítések támogatásában, valamint a régió víz- és talajminőségének javítását szolgáló know-how terjesztésében. Ez a segítség az információ, a know-how és a bevált gyakorlatok terjesztésére, valamint a DRS országok közötti közös projektek megkönnyítésére szolgáló hatékony csatornák felállításából állhat.
Az angol nyelvű tanulmány elérhető a vízminőség prioritás terület honlapján.