Pintér Sándor belügyminiszter: „A Duna Régió Stratégia fontos együttműködési fórum a szervezett bűnözés elleni küzdelemben.”
Ambiciózus nemzetközi projekt vette kezdetét 2013. szeptember 17-én. A Duna Régió Stratégia 11. prioritási területéhez illeszkedő kezdeményezés kétnapos nyitókonferenciáját Budapesten és Mohácson rendezte a Belügyminisztérium.
A 2013. július 1. és 2015. június 30. között megvalósuló, „A Dunai Folyami Fórum struktúrájának létrehozása” (továbbiakban DARIF) című projekt elsődleges célkitűzése, hogy térben és időben összehangolja a Duna-menti országok nemzeti és nemzetközi rendvédelmi szerveinek és más hatóságainak tevékenységét a vízi biztonság megteremtése érdekében. A projekt az EU Duna Régió Stratégiája 11. prioritási területéhez kapcsolódóan a magyar Belügyminisztérium által benyújtott Dunai Koordinációs Központ elnevezésű projekt része, amely a szervezett bűnözés elleni, illetve a katasztrófák megelőzése és elhárítása érdekében végzett közös fellépésként valósul meg.
Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Moldova, Németország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna együttműködésével egy új, kétéves projekt indult DARIF elnevezéssel 2013 nyarán, melyben Magyarország koordinátori szerepet tölt be annak érdekében, hogy a Duna-menti országok hatékonyabban léphessenek fel napjaink fenyegetéseivel szemben.
A projekt szeptember 17-én és 18-án megrendezett nyitókonferenciáján Pintér Sándor belügyminiszter kiemelte a Duna Régió Stratégia, mint együttműködési fórum fontosságát a szervezett bűnözés ellen folytatott küzdelemben. Az eseményen részt vett Medgyesy Balázs Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztos is, aki előadásában arról beszélt, hogy növekvő kihívásokkal kell szembenézni a migráció terén. Elmondta, hogy kiemelt jelentőségű, hogy a magyar Belügyminisztérium ezen a területen is kezdeményező szerepet vállalt: a Duna Régió Stratégia 14 országának munkáját összehangolva innovatív megoldásokat keres többek között a dunai közlekedéssel kapcsolatos nemzetközi biztonsági kockázatokra – közülük a szervezett bűnözésre és csempészetre. Nem csak Magyarországnak, de az összes DRS országnak közös sikere, hogy Mohács székhellyel létrejött az a közös határrendészeti koordinációs pont, amely Európa egyetlen schengeni belvízi határátkelőjén egyablakos rendszerben kezeli a határrendészeti, hajózási, katasztrófavédelmi, közegészségügyi és egyéb hatósági feladatokat – közösen a horvát partnerrel és távlatilag a régió többi országával. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Budapesti Delegációjának vezetője hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság kiemelt jelentőséget tulajdonít a Duna Régió Stratégiának, és egyúttal méltatta a DRS-nek a határon átnyúló problémák kezelésében betöltött szerepét.
A DARIF projekt egy olyan együttműködési forma kidolgozását célozza meg, amelyben a Duna-régióban együttműködő országok megvitatják a Duna vízbiztonságához kötődő aktuális kérdéseket, megismerik egymás problémáit, elvárásait és közös stratégiákat dolgozzanak ki a biztonság növelése céljából, amely nem csak a Duna egyes szakaszaira, hanem a teljes Duna vonalára koncentrálva növeli az együttműködés hatékonyságát. A Fórumrendszer kidolgozása, a résztvevő tagállamok aktív részvételével, a tagállami igények és elvárásoknak megfelelően kerül kialakításra.
Magyar részről a Rendőrség, a Nemzeti Adó és Vámhivatal, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, mint országos hatáskörű szerv, valamint a Folyami Információs Szolgáltatásokat működtető Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület vesz részt a kooperációban. A Fórum működtetéséhez csatlakozó partnerországok a vízi- és határrendészeti, bűnügyi, hajózási, valamint folyami információs szakterületen együttműködő szervek vezetőit, összekötő tisztviselőit és szakértőit delegálják.
A két év során a magas szintű nyitó és záró konferenciákon kívül 2 szakértői munkacsoporti ülés és 3 közös művelet végrehajtását tervezik.