Az Európai Bizottság az EU makroregionális stratégiáinak főbb eredményeit és megvalósításuk tapasztalatait kétévente összesíti. Legújabb, ötödik jelentését pedig 2025. május 13-án tette közzé. Ez a jelentés az Európai Unió négy makroregionális stratégiája – a Balti Stratégia (EUSBSR), a Duna Régió Stratégia (EUSDR), a Jón-Adriai Stratégia (EUSAIR) és az utoljára megalakult Alpok Stratégia (EUSALP) – – által 2022 közepe és 2024 közepe között elért eredményekről számol be. Magyarország egyedül az EUSDR megvalósításában vesz részt. A jelentésben több magyar érdekeltségű projekt és tevékenység is kiemelésre került az egyes EUSDR prioritási területek vonatkozásában.
Az EU Duna Régió Stratégia nagymértékben hozzájárul a zöld, digitális és méltányos átállás megvalósításához. Figyelmet kapnak a fenntartható energia területén hozott intézkedések, különösen a megújuló energiaforrások használatának, az energiahatékonyságnak és az új technológiáknak az előmozdítása, különösen az energiatárolással és a fenntartható közlekedési módokkal kapcsolatban. A magyar vezetésű NRGCOM projekt megújuló energiaforrásokon alapuló energiaközösségek létrehozását támogatja.
A Tisza Európai Területi Társulás vezette REVITAL I projekt átfogó környezeti értékelést készített az Ukrajnában felhagyott aknaszlatinai sóbánya természeti erőforrásainak revitalizációjáról azzal az átfogó céllal, hogy megelőzze a Felső-Tisza további esetleges sószennyezését. A Duna Világítótorony DALIA projekt partnerei az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetésével egy olyan integrált eszköz kifejlesztésén dolgoznak, amely javítja a döntéshozatalt, valamintaz édesvízi és brakkvízi ökoszisztémák helyreállítását a Duna-medencében. A magyar-szerb kezdeményezésű DanubeWaterBalance projekt keretében pedig egységes dunai vízmérleg modell kidolgozása kezdődött meg.
A STOPFIRES projekt célja az éghajlatváltozással szembeni környezeti ellenálló képesség növelése, valamint a tűz- és katasztrófavédelem javítása a határokon átnyúló védett területeken, míg a Pécsi Tudományegyetem vezette SpongeCity projekt célja a villámárvizek és aszályok elleni küzdelem a városi területeken.
A jelentés megemlíti a PA11 „Biztonság” prioritási terület céljaival összhangban évente megrendezettDARIF (DAnube RIver Forum) összehangolt rendészeti műveletet is, melyet a Belügyminisztérium finanszírozásának köszönhetően mohácsi műveleti központtal hajtottak végre immár 11 alkalommal a Duna mentén. A műveletek az emberkereskedelemre, az embercsempészetre, az okmányhamisításra, az illegális bevándorlás elleni intézkedésekre és a kábítószer-csempészet felderítésére terjedtek ki. 2023-ban a közös műveletek miatt összesen 36 jogellenes tevékenységet tártak fel.
Az EU Duna Régió Stratégia öt európai uniós tagjelölt ország (Bosznia-Hercegovina, Moldova, Montenegró, Szerbia és Ukrajna) részvételével összekötő szerepet tölt be a jelenlegi és jövőbeli uniós tagállamok között. Előmozdítja a regionális fejlesztést, a konnektivitást és a fenntarthatóságot, miközben támogatja a kapacitásépítést és az együttműködést. Segíti a nemzeti jogszabályok uniós joghoz való igazítását, fejleszti az intézményi kapacitásokat, és elősegíti az uniós forrásokhoz való hozzáférést. Az egyes prioritási területek által indított tevékenységek kapacitásépítést biztosítanak és támogatják a csatlakozási folyamatot. A jelentésben kiemelésre kerül, hogy a magyar vezetésű PA2 prioritási terület workshopot szervezett a bosznia-hercegovinai Tuzlában a geotermikus energia távfűtési célú felhasználásával kapcsolatos tapasztalatok átadása és a távfűtési rendszerek dekarbonizációjára rendelkezésre álló finanszírozási eszközök bemutatása céljából. Emellett az orosz-ukrán háború energiaellátásra és biztonságra gyakorolt hatásait követően a terület kiemelten foglalkozott az orosz földgáz kivezetésének kérdésével a Duna menti országokban, mely kapcsán egy átfogó regionális elemzés készítésével bízta meg a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontot (REKK). A környezeti kockázatok (PA5) prioritási területen belül működő Katasztrófakezelési Munkacsoport pedig számos nemzetközi projektet kezdeményezett és segítette a szerb és boszniai önkéntes és polgári védelmi szervezetek eszközellátását, kidolgozta a katasztrófavédelmi fogalmak többnyelvű regionális szószedetét, valamint nagyszabású nemzetközi katasztrófakezelési gyakorlatokat szerveztek a terepi beavatkozások összehangolása érdekében.
A jelentés emellett kiemeli, hogy a makroregionális stratégiák célkitűzései közé tartozik a civil társadalom és a fiatalok erőteljes bevonása is. A Duna régióban tevékenykedő civil szervezetek közé tartozik a budapesti székhelyű Európa Ház is. Az Európa Ház 2023-ban és 2024-ben a négy makroregionális stratégián átívelő civil fórumokat szervezett és makroregionális civil stratégiát dolgoztak ki. A Budapesti Tűzoltó Szövetség az EUSDR Katasztrófakezelési Munkacsoport keretében más önkéntes tűzoltó és mentőszervezetek bevonásával hozzájárult a katasztrófa felkészültségi és elhárítási képességek fokozásához, a nemzetközi kapcsolatok erősítéséhez.
A makroregionális stratégiák hatékonynak bizonyultak a jelentés szerint a zöld átállásban, de erősíteni kell a digitális és energetikai átállást, valamint a versenyképességgel és demográfiai kihívásokkal kapcsolatos együttműködést. Fontos a helyi és civil szereplők bevonása, valamint a fiatalok részvétele. Továbbá szükséges a saját költségvetéssel nem rendelkező stratégiák jobb beágyazása a finanszírozást biztosító programokba, a szinergiák erősítése más stratégiákkal, a láthatóság növelése a stratégiák hosszú távú hatékonysága érdekében.
Az Európai Bizottság jelentésének magyar verziója az alábbi linken érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52025DC0196&qid=1747385116554 Az alapján hagyományosan EU Tanácsi Következtetések kerülhetnek hamarosan elfogadásra.