A tagállamok uniós ügyekért felelős miniszterei 2011. április 13-án elfogadták a Duna Régió Stratégiáról szóló tanácsi záródokumentumot. Az ülésen elnöklő Martonyi János magyar külügyminiszter elmondta, ezzel az elnökség céljának első fele teljesült, és megkezdődhet a konkrét programok előkészítése.
Az Általános Ügyek Tanácsa 2011. április 13-án, luxembourgi ülésén jóváhagyta a Duna Régió Stratégiáról szóló záródokumentumot, amelyet a magyar elnökség az elmúlt hónapokban dolgozott ki. A kiindulási alapot az Európai Bizottság által 2010 decemberében bemutatott közlemény adta, a tagállamok elé terjesztett szövegtervezet pedig az elmúlt hónapok intenzív egyeztetésének eredménye. A stratégia célja, hogy biztosítsa a Duna-régió fejlődésének fenntarthatóságát és koherenciáját. Martonyi János az ülésen elmondta, a záródokumentum elfogadása azt jelenti, hogy egyben az elméleti viták is lezárultak. „Ezzel az elnökség céljainak első felét teljesítettük. Most pedig megkezdjük a megvalósítás előkészítésének szakaszát, hogy a stratégia repülőrajttal indulhasson, miután az Európai Tanácstól júniusban megkapja a végső jóváhagyást” – mondta a külügyminiszter. A "három igen" elvére váltottak a tagállamok A Tanács elismerte ugyan a Bizottság által javasolt „három nem” alapelvét: „a makroregionális stratégiák nem igényelnek sem új uniós finanszírozást, sem új uniós struktúrákat, sem pedig új uniós jogalkotást”, Martonyi János ugyanakkor a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy új megközelítésként a tagállamok „a három igen” elvét is zászlójukra tűzik, vagyis a meglévő források jobb csoportosítására, a meglévő eszközök hatékonyabb koordinációjára és új ötletekre összpontosítanak majd. Johannes Hahn regionális ügyekért felelős biztos az ülés utáni sajtótájékoztatón köszönetet mondott a magyar elnökségnek a kezdeményezésért. „Ez marketingszempontból sokkal pozitívabb üzenetet közvetít.” – tette hozzá tréfásan Hahn. A végrehajtás minél gyorsabb indítását segítendő, a magyar elnökség koordinátori találkozót szervez a Duna-stratégia nemzeti kapcsolattartói és a prioritási területek koordinátorainak részvételével 2011. május 8-10 között Gödöllőn. A stratégia 11 cselekvési területéért felelős koordinátorokat 2011.február 3-án jelölte ki Johannes Hahn és Martonyi János Budapesten. A májusi gödöllői találkozóra – amelynek célja elsősorban az együttműködés kereteinek kidolgozása és a finanszírozási kérdések megvitatása – meghívást kapnak a Balti-tengeri Stratégia nemzeti kapcsolattartói és koordinátorai is. Jövőre kézzelfogható eredményeket is láthatunk Újságírói kérdésre válaszolva Johannes Hahn elmondta, a Bizottság által felvázolt cselekvési terv több mint 100 lehetséges projektet sorolt fel. A biztos szerint a következő időszakban éppen az lesz a feladat, hogy kiválasszák ezek közül az első megvalósítandó projekteket. „Az első kézzelfogható és látványos eredmények jövőre várhatóak” – tette hozzá a biztos. A záródokumentum pontos intézkedéseket is meghatározott a stratégia végrehajtásában részt vevő szereplők számára. Felkérték a nemzeti kapcsolattartó pontokat és a koordinátorokat, hogy alakítsák ki a megvalósításhoz szükséges informális intézményrendszert, jelöljék ki és szervezzék hálózatba az érdekelt feleket. Feladatuk lesz az is, hogy jegyzéket állítsanak össze az egyes kiemelt kérdésekhez kapcsolódó folyamatban lévő projektekről és lehetséges projektelgondolásokról. Az informális intézményrendszer részeként a dokumentum a Bizottságot kéri fel, hogy a tagállamokkal együttműködve vállaljon vezető szerepet a végrehajtási folyamat stratégiai koordinációjában a szubszidiaritás elvével összhangban. Összhangban az EU hosszú távú céljaival A tagállamok egyetértettek abban, hogy a területi stratégiákban nagy lehetőségek rejlenek „az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziója, valamint az uniós célok elérése szempontjából, a fenntartható fejlődés jelentőségének fokozottabb érvényesítése céljából, valamint az Unió előtt álló jövőbeli kihívásokhoz való alkalmazkodás elősegítése szempontjából”. A tagállamok úgy látják, hogy ehhez az EU egészének hosszú távú növekedési céljaival megegyező irányban kell elindulni, ezért a záródokumentum kiemeli, hogy a Duna-stratégia kereteinek kialakításában mind az Európa 2020 növekedési stratégia, mind EU fenntartható fejlődési stratégiája iránymutatással szolgált. Kulcsfontosságú a harmadik országok bevonása A Duna-stratégia elsősorban uniós politika, ugyanakkor abban nyolc EU-tagállam mellett (Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Románia, Szlovákia, Szlovénia) hat EU-n kívüli ország vesz részt (Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna). A magyar elnökség a harmadik országok megfelelő bevonására törekszik. A záródokumentum éppen ezért elismeri, hogy a stratégia kívánt célkitűzéseinek eléréséhez kulcsfontosságú a harmadik országok bevonása és részvétele. A tagállamok egyértelműen síkra szálltak a makroregionális együttműködések jövőbeni fontossága mellett. A záródokumentum felkéri a tagállamokat, hogy „a Bizottsággal együttműködésben folytassák a lehetséges jövőbeli makroregionális stratégiákkal kapcsolatos munkát”. A Bizottságnak kell majd összegeznie az eddigi tapasztalatokat, és ezek alapján pontosítani a makroregionális stratégiák koncepcióját 2013 júniusáig.