2011 november 24-én Révkomáromban került megrendezésre a Magyar Regionális Tudományi Társaság vándorgyűlése. A rendezvényen részt vett Barsiné Pataky Etelka, Európai Duna Régiós Stratégiáért felelős kormánybiztos, Duray Balázs az MTA Regionális Kutatások Központjának osztályvezetője, G Tóth László a Szent István Egyetem tanára és az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének osztályvezetője, és még számos további szaktekintély. (lásd a cikk végén)
A Magyar Regionális Tudományos Társaság (MRTT) 2011. november 24-25-én Révkomáromban, a Selye János Egyetemen rendezte meg IX. vándorgyűlését.
Az MRTT céljai és feladatai közé tartozik többek között a nemzetközi és hazai regionális tudomány eredményeinek megismertetése és népszerűsítése, a kapcsolattartás a regionális politika résztvevőivel, illetve a regionális tudományra szakosodott kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények támogatása. A Társaság elnöke Prof. Dr. Horváth Gyula, az MTVA doktora.
A Selye János Egyetemen megtartott konferencia témája „A vizek szerepe a területi fejlődésben” volt, ebben a témában a Duna és Tisza térségeinek fejlődési problémáit és fejlesztési lehetőségeit vitatták meg a résztvevők.
Vizeink mindig is fontos szerepet játszottak a tér alakításában, meghatározták egy-egy térség belső szerkezetét, és ezen felül felbecsülhetetlen erőforrást nyújtanak. Azonban az erőforrás használata közben fontos ennek az ökológiai rendszernek a védelme is, hiszen e nélkül összeomolhat vízre épülő gazdálkodásunk és térségeink térszerkezete is. A konferencia során a víz és területi fejlődés bonyolult kapcsolatrendszerét vizsgálták meg több különböző aspektusból a résztvevők.
A konferencián előadást tartott Barsiné Pataky Etelka Duna Stratégiáért felelős Kormánybiztos a „Duna Stratégia és a területi fejlődés” témában.
Barsniné Pataky Etelka beszédében kiemelte, hogy Magyarország számára különös jelentőséggel bír a 4. és az 5. Prioritási Terület társkoordinációja. Ez a feladat egyben nagy lehetőséget nyújt arra, hogy Magyarországnak a vízgyűjtő többi országaitól függő problémái megoldódjanak Európai Uniós pénzügyi segítséggel.
"A Duna Régió Stratégiának - ha jól élünk a lehetőségekkel - fontos szerepe lehet Magyarország vízgazdálkodási problémáinak megoldásában, és különösen a határokon átnyúló, Duna vízgyűjtő jelentőségű problémák kezelésében."
Az elmúlt évtized legjelentősebb Duna vízgyűjtő szintű vízgazdálkodási tervezési feladata a Duna Vízgyűjtő gazdálkodási tervének elkészítése volt. Ez a terv a vizek jó állapotba hozásához szükséges intézkedéseket tartalmazza, amelyek közül azokat, amelyek a tervben 2015-ös határidővel szerepelnek, a tagállamoknak kötelező végrehajtaniuk. A Duna Stratégia fontos újdonsága az, hogy annak keretében a vizek védelmén kívül, a vízhasználatokkal kapcsolatos a Duna vízgyűjtő szintű és jelentőségű gazdasági és szociális célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések is meghatározhatók, és megvalósíthatók. Ezzel a Duna Stratégia nemcsak a vízvédelmet támogatja majd, hanema teljesen integrált vízgazdálkodást is.
A Duna vízgyűjtő vizeinek legjelentősebb, csak a vízgyűjtő országainak együttműködésével megoldható problémái: a települések szennyvizeiből és a mezőgazdaságból származó szerves szennyezőanyagok, a nitrogén és foszfor terhelés, a szennyezés veszélyes anyagokkal, valamint a vízi élővilág, illetve a vizes élőhelyek állapotának romlása a vizek hidromorfológiai állapotának (a vizek medrének és a vízparti területeknek) az emberi beavatkozások által okozott változásai miatt, beleértve a hordalékszállításnak, illetve a hordalékmérlegnek az emberi tevékenységek által okozott változásait.
· Barsiné Pataky Etelka, Európai Duna Régió Stratégiáért felelős Kormánybiztos
· Duray Balázs, osztályvezető, MTA Regionális Kutatások Központja
· G.-Tóth László, egyetemi tanár, Szent István Egyetem, osztályvezető MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
· Hajdú Zoltán, tudományos tanácsadó, MTA Regionális Kutatások Központja
· Hardi Tamás, tudományos főmunkatárs, MTA Regionális Kutatások Központja
· Nagy Imre, egyetemi tanár, Újvidéki Egyetem TTK
· Németh Tamás, főtitkár, MTA
· Tamás János, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma
· politikai, történeti, közigazgatási kérdések
· a folyó mint gazdasági (ipari, innovációs) tengely
· közlekedés, logisztika, vízgazdálkodás
· vidékfejlesztés, agrárgazdálkodás, környezeti kérdések, turizmus
· humán erőforrások, munkaerőpiac, migráció, kultúra, identitás
· komplex határmenti együttműködések
· The socio-economic effects of the Danube developments in Southeast Europe (angol munkanyelvű szekció)