Ötoldalú Tisza miniszteri találkozó megszervezésére került sor 2019. szeptember 26-án, Budapesten a Belügyminisztérium Márvány aulájában.
Ötoldalú Tisza miniszteri találkozó megszervezésére került sor 2019. szeptember 26-án, Budapesten a Belügyminisztérium Márvány aulájában. A találkozó fontos lépés az aktualizált Tisza vízgyűjtő gazdálkodási terv végrehajtása és a Tisza vízgyűjtőn zajló szakmai együttműködés megerősítése szempontjából, melyet a Tisza Együttműködési Nyilatkozat ünnepélyes aláírásával írásban is rögzített az öt tiszai ország magas rangú képviselője.
Kovács Péter, a Belügyminisztérium osztályvezetőjének és a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) elnökének üdvözlő beszédét követően Horváth Balázs, a DTP-JOINTISZA projekt menedzsere (és a Duna Régió Stratégia PA4-vízminőség prioritási területének koordinátora) bemutatta a DTP-JOINTISZA projektet és annak fő eredményeit. Előadásában kifejtette, hogy az országok közötti együttműködés hosszú múltra tekint vissza.
A Tisza országok magas rangú képviselői 2004-ben hagyták jóvá az ICPDR keretében a Tisza csoport működését, amely 2019-ben ünnepli 15. évfordulóját. A Tisza csoport fő célja az volt, hogy kidolgozza az első integrált Tisza vízgyűjtő gazdálkodási tervet, amelyet 2011-ben fogadtak el Ungváron, egy miniszteri találkozó keretében. 2011-ben, az EU Duna Régió Stratégia hatályba lépését követően, további platform nyílt a közös tiszai együttműködés számára a Tisza vízgyűjtőhöz kapcsolódó tevékenységek megerősítése érdekében.
A magas szintű nyilatkozatok keretében, az országok képviselői méltatták a DTP-JOINTISZA projekt fő eredményeit, és a Tisza vízgyűjtő öt országának magas szintű képviselői ugyancsak hangsúlyozták országaik elkötelezettségét a jövőbeli közös munka iránt. A további közös munka fontos alapját képezi az aktualizált Tisza vízgyűjtő gazdálkodási terv, mely külön fejezetben tér ki a vizek jó állapotba hozásának biztosításához szükséges közös intézkedések bemutatására.
A Tisza vízgyűjtő szépségei és turisztikai vonzereje mellett a delegáció vezetők kitértek többek között a szennyeződésből eredő kockázatok, illetve a műanyag palackok problémájára is, valamint hangsúlyozták az éghajlatváltozás várható hatásait (szárazság és súlyos áradások). Felhívták a figyelmet arra, hogy a határon átnyúló kihívásokat csak közös erővel és országok közötti összefogással lehet hatékonyan kezelni.
Vladimir Novak, Szlovákia képviseletében méltatta a 2011-ben elfogadott Duna Régió Stratégia közös együttműködésben betöltött szerepét, és azt, hogy a stratégia akcióterve is nagy hangsúlyt fektet a vízminőséggel kapcsolatos kihívások és a környezeti kockázatok kezelésére.
Ivan Zavadsky, az ICPDR főtitkára hangsúlyozta, hogy az aktualizált integrált Tisza vízgyűjtő-gazdálkodási terv hozzájárul két fontos EU irányelv, a Vízkeretirányelv (2000/60/EK) és az Árvízi Direktíva (2007/60/EK) végrehajtásához. Zavadsky úr ugyancsak elmondta, hogy a jelenlegi terv eredményei fontos adat és információ forrást jelentenek a következő, 2021-ig elkészítendő Duna vízgyűjtő gazdálkodási tervhez. Végül felhívta a figyelmet a Duna Transznacionális Program (Interreg DTP) fontosságára is, amely pénzügyileg támogatta a találkozó során bemutatott eredmények elérését.
A Duna Régió Stratégia 4. prioritási terület (vízminőség) és az 5. prioritási terület (környezeti kockázatok) munkatársai hatékonyan részt vettek a projektjavaslat kidolgozásában, és hozzájárultak a DTP-JOINTISZA projekt megvalósításához is.