A Duna Régió Stratégia soros magyar elnökségének fontos mérföldköve volt a Budapesti Műszaki Egyetemen, 2017. április 11-én megrendezett szakmai konferencia. Az esemény keretében három olyan magyar vezetésű nemzetközi projekt mutatkozott be, amelyek hozzájárulnak a Stratégia célzott végrehajtásához.
A Duna Régió Stratégia elsődleges célja a fejlesztéspolitikai megközelítések összehangolása – például a környezetvédelem, illetve a közlekedés terén – melynek során kiemelt figyelmet kap a régió Európai Unión kívüli országaival való együttműködés. E célt szolgálják a közelmúltban indult, magyar kezdeményezésű közös projektek. A Duna Régió Stratégia ugyan nem rendelkezik dedikált pénzeszközzel, azonban élhet a régióban rendelkezésre álló európai uniós támogatási alapok koordinált felhasználásával. Ezek közül ki kell emelni a Stratégia területét lefedő Duna Transznacionális Programot, amelynek keretében a magyar szervetek pályáztak a legeredményesebben.
„A Duna Transznacionális Program első pályázati körében figyelemre méltó a kelet-közép-európai országok sikeressége, amelyek a nemzetközi projektekbe bevont partnerek számát illetően átlagon felül teljesítettek. Kiemelkedő Magyarország teljesítménye, magyar szervezetek nyerték el ugyanis a program teljes költségvetésének közel 20%-át, miközben hazánk a régió népességének egytizedét sem éri el. A statisztikák tehát azt támasztják alá, hogy a kelet-közép-európai partnerek egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a program sikeres megvalósításához” – mondta Joó István, vízdiplomáciáért, vízipari exportért és a Duna Régió Stratégiáért felelős miniszteri biztos.
2017. április 11-én a Budapesti Műszaki Egyetemen megrendezett konferencián mutatták be a Duna Transznacionális Program keretében támogatást nyert JoinTisza, DanubeSediment és DANUrB projekteket. A szolnoki Tisza Iroda vezetésével megvalósuló JoinTisza projekt az öt Tisza-menti ország és nemzetközi szervezetek együttműködésén keresztül a vízminőség megőrzését, valamint az árvizekkel és aszályokkal szembeni védekezést tűzi zászlajára. A DANUrB projekt fő célja egy dunai turisztikai desztinációs márka kialakítása a Duna-menti középvárosok vonzerejének bemutatása révén. A DanubeSediment konzorcium 9 dunai ország részvételével a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a belvízi hajózás kérdéseire keres válaszokat a hordalék-egyensúly vizsgálatának szemszögéből. A projektek közös jellemzője, hogy magyar kezdeményezésre, hazai koordináció mellett és a régió EU-n kívüli országainak bevonásával valósulnak meg, összhangban a Stratégia nemzeti koordinációjának célkitűzéseivel.
„Ezek a projektek kiemelt fontosságúak, mert hangsúlyozzák az együttes fellépés iránti törekvés igényét a regionális kihívások hatékony kezelése érdekében” – tette hozzá Joó István.
