A Duna régió közös kihívásainak feltérképezése után a konkrét projektek megvalósítási időszaka következik

Publikálva: 2014. október 16.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara „A Duna 2014-2020 – Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások” című konferenciáján Joó István miniszteri biztos tartott előadást a Duna Régió Stratégia (DRS) magyar célkitűzéseiről és megvalósításának eszközrendszeréről, kiemelve az új Duna együttműködési program kínálta lehetőségeket, amely több mint 80 milliárd forintos eszközt jelent a Stratégia céljainak megvalósításához.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa, aki a Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős, ismertette, hogy Magyarország számára a Stratégiában 3 fő célkitűzés került megfogalmazásra, amelyek közül a legfontosabb az elmúlt évek együttműködése alapján kiérlelt konkrét projektek megvalósítása, a nem EU-s országok integrációs törekvéseinek segítése a magyar tapasztalatok átadásával, valamint a magyar vízdiplomáciai célok teljes körű támogatása.

A miniszteri biztos kiemelte: a világ legnemzetközibb folyójának gazdasági, szociális, földrajzi és kulturális sokszínűségére potenciálként kell tekinteni, amely a több mint 80 milliárd forintnyi Duna Transznacionális Program 2015-ös elindulásával újabb eszközt kap a kezébe.

A Stratégia első három évéről szólva kifejtette, hogy az a „csendes felkészülés” időszaka volt, a legfőbb kihívások mélyreható feltérképezése érdekében, ezt követően a tervezett projektek megvalósítására helyeződik át a hangsúly. A fő cél a 2014-2020-as fejlesztési időszak lehetőségeinek hatékony kihasználása és ezen belül a magyar vezetésű nemzetközi projektek minél nagyobb arányának elérése – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Mint kiemelte, a Stratégia széles eszköztárral rendelkezik ezen a téren, az Európai Területi Együttműködési Programoktól kezdve, (4 interregionális, 7 határ menti és 2 transznacionális program) a Nemzeti Operatív Programokon keresztül az Európai Unió központi programjaiig.

A magyar irányítású területek (fenntartható energiahasználat ösztönzése; a vizek minőségének helyreállítása; a környezeti kockázatok kezelése) fő célkitűzései, elért eredményei is bemutatásra kerültek, kiemelve az árvízvédelmi kérdések jelentőségét. Joó István hangsúlyozta, hogy az árvízvédelem kérdésében a régió országainak összefogására van szükség, ami el is indult egy átfogó, a teljes Duna régióra kiterjedő Árvízvédelmi Intézkedési Program megalkotásával.

A miniszteri biztos előadását azzal zárta, hogy a Duna Régió Stratégia egy hatékony együttműködési eszköz, amely érdemi válaszokat képes adni a régió közös kihívásaira, a rendelkezésre álló források hatékony felhasználása esetén.

(Külgazdasági és Külügyminisztérium)

Menü

Duna Régió Stratégia

Navigáció