Szeptember 13-14-én rendezték meg Budapesten a „Közös kockázatbecslés és felkészülés a Duna makrorégióban” elnevezésű európai uniós projekt nyitókonferenciáját. A SEERisk-ben kilenc ország tizenkilenc intézménye vesz részt.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az Európai Unió Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Programjának keretében nemzetközi projektet indított július 1-jével „Közös kockázatbecslés és felkészülés a Duna makrorégióban” címmel, amelyet kilenc ország társszerveivel együtt valósít meg. A 2014 végéig tartó projekt teljes költségvetése mintegy kétmillió euró. A magyar kezdeményezés nyomán indított projekt elsőként nyerte el a Duna Régió Stratégia emblémáját, amely jelzi, hogy a megvalósítás európai szinten is kiemelt figyelmet kap.
A SEERISK határokon átnyúló együttműködés, amelynek célja, hogy a programban résztvevő országok összehangolják a természeti katasztrófákra vonatkozó kockázatbecslési gyakorlatukat és módszertanaikat nemzeti és helyi szinten egyaránt. Ez azért nagyon fontos, mert a klímaváltozás következtében az ilyen események bekövetkezésére egyre inkább számítani lehet. A projektben kilenc ország – Ausztria, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia – tizenkilenc intézménye, katasztrófavédelmi szerve, önkormányzata és meteorológiai intézete vesz részt.
A projektindító konferencia megnyitó beszédét mondó Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató úgy fogalmazott, hogy egy nagy jelentőségű munka veszi kezdetét, a SEERisk a térségben egyedülálló kezdeményezés. A tábornok emlékeztetett arra, hogy Magyarországot és a környező országokat nemcsak az átjárható határok, hanem az éghajlat is összeköti. Éppen ezért az ahhoz kötődő kockázatok közös feltérképezése és a probléma kezelésére közös módszer kialakítása rendkívül hasznos. A főigazgató a nyolc országból érkezett résztvevők előtt elmondta, Magyarországon is egyre inkább jellemzőek az időjárási szélsőségek, egyre gyakoribban a jelentős esők, a villámárvizek, de ugyanúgy gondot okoz az aszály, minden évben hőségriasztást kell elrendelni, de például az elmúlt télen a hirtelen havazás és a gyors lehűlés tette próbára az országot. Hozzátette, a természeti csapások következtében az elmúlt években mindig akadt olyan esemény, amelynél fedél nélkül maradt állampolgárokról kellett gondoskodni. Mindez azt jelenti, fogalmazott Bakondi György, hogy szembe kell nézni a ténnyel, hogy az éghajlati változás nemcsak a Föld távoli területeit sújtja, hanem régiónk időjárásában is egyre komolyabban érezhető. Az országos katasztrófavédelmi főigazgató beszélt arról is, hogy katasztrófa esetén a térség országai nemzetközi szerződések alapján természetesen segítséget nyújtanak egymásnak, de mint mondta, ennél sokkal többet tehetnek azzal, ha a szomszédokat egyaránt érintő kockázatokat együtt mérik fel, és olyan integrált, a klímakutatás legfrissebb eredményein alapuló kockázatbecslő módszert alakítanak ki, amely valós meteorológiai és települési adatokra támaszkodva mutatja meg a rizikófaktorokat. Bakondi György rámutatott, bár az éghajlati jelenségek kiszámíthatatlanok, mégis fel kell készülni ezekre a váratlanságokra, mert azzal a reagálást lehet gyorsítani, hatékonyabbá tenni.
A SEERisk projekt a természeti katasztrófák jelentette problémára a kockázatbecslés fejlesztése által kínál megoldást, mondta az altábornagy. „Ha tisztában vagyunk éghajlatunk ok-okozati viszonyaival, ha állandóan frissített kutatásokra, tényadatokra és élő kommunikációra támaszkodó veszélyhelyzeti és kommunikációs tervet tudunk életbe léptetni, ha a katasztrófa bekövetkeztekor meg tudjuk mondani, hogy kik lehetnek elsődlegesen veszélyben és ezek az emberek milyen erőforrások mozgósításával menthetők meg, és ha a lakosokban tudatosítjuk, hogy a globális kihívások miatt az eddigi megszokott életmódjukon is szükséges változtatni, akkor nagyobb valószínűséggel kerülhetjük el azokat az eseteket, amikor azt kell mondanunk, hogy már „túl késő.” – fogalmazott a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet vezetője. Mint mondta, rendkívül fontos, hogy a helyi katasztrófavédelmi szervek és az önkormányzatok is rendelkezzenek olyan tervezéssel, amely számol az éghajlati változóval, és nem csak a már megtörténtre támaszkodik. A projekt eredményeképpen olyan komplex tervező program és módszer áll majd rendelkezésre, amely megkönnyíti az összetett folyamatok tervezését, amely a helyi viszonyokra adaptálható és a helyi szabályozások szerint aktualizálható.
Beszéde végén Bakondi György elmondta, az idén január elsejétől hatályos új katasztrófavédelmi törvény kiemelt figyelmet szentel a kockázatbecslés fejlesztésére és a kutatások integrálására, és hangsúlyozta, a BM OKF mindent megtesz a projekt sikeréért.
Medgyesy Balázs, az EU Duna Régió Stratégiával összefüggő kormányzati tevékenység irányításáért felelős kormánybiztos köszöntőjében csatlakozott az előtte szóló főigazgató szavaihoz. Hangsúlyozta: az éghajlatváltozás kockázata Magyarország számára sem elméleti veszély. A hírekben vagy a környezetében Magyarországon is mindenki szembesülhet a következményeivel: a konferenciát megelőző napokban a rekord alacsony vízállású Dunával és Balatonnal, az egyre-másra megdőlő melegrekordokat pedig mindenki saját bőrén tapasztalhatta. A kormánybiztos kijelentette, a jelenségek meteorológiai elemei ismertek, a klímaváltozás azonban rendkívül sokféle kockázatot hordoz, melyek az emberek egészségét, az infrastruktúrát, a gazdaságot érintik. Az elmúlt években váratlan problémákhoz vezetett például a dél-európai energiarendszerben, a nagyvárosi térségekben kialakuló „hőszigetek” kapcsán vagy mezőgazdasági kártevők terjedése révén észak felé. Fel kell készülni a feltérképezetlen, vagy kevéssé ismert kockázatokra. Ezért aktuális egyebek mellett a SEERisk-ben meginduló munka. Medgyesy Balázs hangsúlyozta, a projekt fogadtatása igen kedvező, a partnerek széles köre kapcsolódott be a munkába. Mint mondta, a SEERisk geográfiai lefedettsége nagy, a szóba kerülhető kockázatok döntő többségével foglalkozik, sőt, erőssége, hogy speciális problémával küzdő régiók is részesei, tehát az ott meglévő gyakorlati tapasztalatokat is hasznosítani lehet az adott kihívással újonnan szembesülő térségekben. Mindezek eredményeképpen egy olyan modell jöhet létre, fogalmazott a kormánybiztos, amely a térség egészén alkalmazható lesz.
A konferencia nyitóelőadását Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő tartotta, aki egyebek mellett magyarországi példákat hozott a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségekre. Beszélt a többi között a beregi és a borsodi árvízről, a hat évvel ezelőtti augusztus huszadiki viharról, a mátrakeresztesi hirtelen esőzés okozta áradásról és sárlavináról, illetve az idén tavaszi bugaci erdőtűzről. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió tagországainak tavaly év végéig kellett elkészíteniük és Brüsszelnek elküldeniük nemzeti katasztrófakockázat-értékelésüket. A tábornok elmondta, a Kárpát-medencében egyre sűrűbbek az olyan események, amelyek hátrányosan befolyásolják az emberek életminőségét és a gazdaság működését. Erre pedig megoldást kell találni, tette hozzá. Itt az ideje a paradigmaváltásnak, fogalmazott Tóth Ferenc, a katasztrófavédelem eddigi követő stratégiáját fel kell váltsa a proaktív szemlélet. E váltásnak a legjobb eszköze a SEERisk – jelentette ki az országos főfelügyelő.
A konferencia első napjának további részében a résztvevők a projekt ütemtervével és az eddig elért eredményekkel foglalkoztak, bemutatkoztak a résztvevő országok, illetve szakmai előadások hangzottak el az éghajlatváltozásnak a katasztrófaeseményekre gyakorolt hatásairól, valamint a klímaadaptációval kapcsolatos aktuális kutatásokról.
(A BM OKF közleménye nyomán Képek: Jóri András)
