Az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága 2017. július 12-én meghallgatást tartott az Unión belül működő négy makro-regionális stratégia működéséről. A Duna Régió Stratégia végrehajtásához kapcsolódó aktuális kihívásokról, valamint a 2020 után követendő stratégiai irányvonalakról a Stratégia soros magyar elnöksége tartott előadást.
A Regionális Fejlesztési Bizottság július 12-i brüsszeli ülésén számos parlamenti képviselő és közel 80 szakember vett részt. Az ülés célja az Európai Unió területén működő négy makro-regionális stratégia (Balti-, Duna-, Adriai és Jón-, valamint az Alpok Stratégia) végrehajtása kapcsán tapasztalt nehézségek felvázolása, a Stratégiákban rejlő eddig kiaknázatlan lehetőségek bemutatása, valamint a 2020 utáni időszakra vonatkozó stratégiai irányvonalak lefektetése volt. Az elhangzottak alapján az Európai Parlament illetékes szakbizottsága egy jelentést készít, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg az Európai Bizottság felé. A magyar elnökség részvétele a szakbizottsági ülésen kiemelten fontos volt, hiszen az Európai Bizottság várhatóan 2018 első negyedévében fogja kiadni az Európai Unió 2020 – 2027-es időszak pénzügyi keretére vonatkozó terv első változatát. A jelenlegi uniós költségvetéstől eltérően a makro-regionális stratégiák azt kívánják előmozdítani, hogy a még előkészítés alatt álló, következő hétéves pénzügyi keretben a stratégiák minél hangsúlyosabb szerephez jussanak.
Ennek megfelelően a magyar elnökség beszámolója során számos ajánlás került megfogalmazásra, amelyek elsősorban a Stratégia projektorientációjának növelését, sikereinek hatékonyabb kommunikációját, valamint a nem uniós, de a Stratégiához tartozó országok szorosabb bevonását szorgalmazták.
Emellett magyar részről bemutatásra kerültek olyan sikeres projekteket is, amelyek bizonyítják a Duna Régió Stratégia keretében zajló együttműködés jelentőségét. Kiemelésre került például a Kárpátalján található aknaszlatinai sóbányával kapcsolatos misszió, amelynek előzménye, hogy az aknaszlatinai elhagyott sóbányából kiszivárgó koncentrált sóoldat évek óta veszélyezteti a Tisza folyó bioszférájának egészségét. A bányászattal évtizedekkel ezelőtt hagytak fel a bányában, és azóta a román-ukrán határon fekvő Aknaszlatina lakosai egy ökológiai, gazdasági és szociális katasztrófa szemtanúi lehettek. A Duna Régió Stratégia nyújtotta lehetőségeket kihasználva, Magyarország mindenidők legnagyobb európai uniós tényfeltáró missziójának megszervezésében működött együtt az Európai Bizottsággal, amelynek eredményeként jelenleg egy, a környezeti katasztrófát megelőzni hivatott nemzetközi projekt áll előkészítés alatt.
A magyar elnökség a jelenleg működő négy makro-regionális stratégia közötti szorosabb együttműködés szükségességére is felhívta a figyelmet. A szakmai tapasztalatcsere nem csak a végrehajtói szinten jelenthet hozzáadott értéket, hanem a Stratégiák érdekérvényesítő képességét is hatékonyabbá teheti. Ennek megfelelően a magyar elnökség záróeseményén, az október 18-19-én Budapesten megrendezésre kerülő Éves Fórum záró plenáris ülésén a Stratégiák elnökségei fogják megvitatni a 2020 utáni időszak együttműködési lehetőségeit.
